A szaglásvesztés azt jelenti, hogy valaki gyengébben érzi az illatokat és szagokat (hyposmia), vagy egyáltalán nem érzi őket (anosmia). Ide tartozik a szaglás torzulása is (parosmia), amikor a megszokott illatok kellemetlennek, például égettnek vagy rothadtnak tűnnek, valamint a nem létező szagok érzése (phantosmia). Mivel az ízlelés nagy része valójában szaglás, a szaglásvesztés gyakran az ételek ízének elvesztéseként jelentkezik. Az állapot jelentősen ronthatja az életminőséget, és biztonsági kockázatot is jelent, hiszen ilyenkor a füst, a gázszivárgás vagy a romlott étel szaga sem érezhető.
Hogyan jelentkezik?
- az illatok, például a kávé, a parfüm, a főzés szaga gyengébben vagy egyáltalán nem érezhetők;
- az ételek „ízetlenek”, bár az édes, sós, savanyú és keserű íz általában megmarad;
- egyes szagok torzultan, kellemetlenül érződnek (gyakran fertőzés utáni felépülési szakaszban);
- nem létező, többnyire kellemetlen szag érzése;
- étvágycsökkenés, hangulati változások a csökkent ételélvezet miatt.
A szaglásvesztés kezdődhet hirtelen (például vírusfertőzés vagy fejsérülés után), illetve fokozatosan, évek alatt (például orrpolip vagy az életkor miatt).
Okok, kockázati tényezők
| Ok | Jellemzők |
|---|---|
| Felső légúti vírusfertőzés | Nátha, influenza, COVID-19; a szaglás gyakran hetek-hónapok alatt visszatér, de elhúzódhat |
| Orrdugulás | Szénanátha, duzzadt orrnyálkahártya; a szaglás a dugulás oldódásával javul |
| Krónikus orrmelléküreg-gyulladás, orrpolip | Fokozatos szaglásromlás, tartós orrdugulás, váladékozás, arcnyomás |
| Fejsérülés | A szaglóideg rostjai sérülhetnek; a szaglásvesztés hirtelen, gyakran tartós |
| Életkor | Idősebb korban a szaglás fokozatosan gyengül |
| Idegrendszeri betegségek | Parkinson-kór, Alzheimer-kór; a szaglásromlás korai tünet is lehet |
| Egyéb | Dohányzás, vegyi anyagok belégzése, egyes gyógyszerek, orr- vagy koponyaműtét, sugárkezelés, ritkán daganat, veleszületett szaglászavar |
Mikor forduljon orvoshoz?
Azonnal hívja a 112-t, ha a szaglásvesztés fejsérülés után alakul ki, és erős fejfájás, hányás, zavartság, aluszékonyság vagy víztiszta orrfolyás kíséri, illetve ha hirtelen arc- vagy végtaggyengeség, beszédzavar, látászavar, görcsroham jelentkezik.
Napokon belül forduljon orvoshoz, ha:
- a szaglás egy megfázás vagy fertőzés után két-három héttel sem kezd javulni;
- a szaglásvesztés lassan, ok nélkül alakult ki;
- egyoldali orrdugulás, véres orrváladék, arcfájdalom vagy -duzzanat társul hozzá;
- tartósan dugult az orra, horkol, szájon át lélegzik;
- a szaglás romlása mellett remegést, mozgáslassulást, emlékezetromlást észlel;
- torzult vagy nem létező szagok érzése zavarja.
Éjszaka vagy hétvégén jelentkező, nem életveszélyes, de aggasztó panasz esetén a központi ügyelet az 1830-as számon érhető el.
Diagnózis
- Kikérdezés: mikor és hogyan kezdődött a panasz, volt-e fertőzés, sérülés, milyen gyógyszereket szed, dohányzik-e.
- Orrendoszkópia: vékony optikával megtekintik az orrüreget, az orrpolipot, a gyulladást, a szaglóhasadék környékét.
- Szaglásvizsgálat: szabványosított illatpálcás vagy kaparós-szagolós tesztekkel mérhető, hogy milyen mértékű a szaglásvesztés.
- Képalkotás: orrmelléküreg-CT, illetve ha idegrendszeri vagy koponyaűri ok merül fel, MRI-vizsgálat.
- Laborvizsgálat egyes esetekben, például pajzsmirigy-működés, vércukorszint, vitaminhiány gyanújánál.
Kezelés
A kezelés az októl függ, és nem minden esetben hozható vissza teljesen a szaglás.
- Vírusfertőzés utáni szaglásvesztés: sokaknál magától javul. Ha elhúzódik, a nemzetközi ajánlások elsősorban a szagló tréninget javasolják.
- Orrdugulás, allergia: sós orröblítés, orrspray-k – például szteroidos orrspray – orvosi javaslatra; allergia esetén az allergén kerülése, antiallergiás kezelés.
- Krónikus orrmelléküreg-gyulladás, orrpolip: helyi szteroidos kezelés, szükség esetén rövid szisztémás kezelés, endoszkópos orrmelléküreg-műtét, súlyos esetben biológiai terápia szakorvosi döntés alapján.
- Gyógyszer okozta panasz: az orvos mérlegelheti a gyógyszer cseréjét – a gyógyszert ne hagyja el magától.
- Idegrendszeri ok: az alapbetegség neurológiai kivizsgálása és kezelése.
Az adagolásról és az alkalmazás időtartamáról a gyógyszer betegtájékoztatója, gyógyszerész vagy orvos ad útmutatást.
Szagló tréning
A módszer lényege, hogy naponta kétszer, több hónapon át, néhány erős, jellegzetes illatot (például rózsa, citrom, szegfűszeg, eukaliptusz) tudatosan, egyenként szagol meg, közben az illatra koncentrál és felidézi annak emlékét. Az eljárás egyszerű, otthon végezhető, és a vizsgálatok szerint javíthatja a szaglás visszatérését, különösen fertőzés után.
Biztonsági teendők otthon
- Szereltessen fel füstérzékelőt és – gázkészülék esetén – gázérzékelőt.
- Figyelje az élelmiszerek lejárati idejét, címkézze fel a nyitott ételeket.
- Kérjen meg valakit, hogy szükség esetén ellenőrizze a romlásra hajlamos ételeket.
- Az ételek ízesítéséhez használjon fűszereket, változatos textúrákat és színeket, de a sót mértékkel.
Megelőzés
Nem minden szaglásvesztés előzhető meg, de csökkenti a kockázatot a dohányzás elhagyása, a vegyi anyagokkal végzett munka során a védőfelszerelés használata, a fejsérülések megelőzése (bukósisak, biztonsági öv), valamint az allergia és a krónikus orrmelléküreg-gyulladás megfelelő kezelése. A javasolt védőoltások csökkenthetik egyes légúti fertőzések kockázatát.
Melyik szakorvoshoz forduljon?
Szaglásvesztés esetén fül-orr-gégész a megfelelő első szakember, aki orrendoszkópiával és szaglásvizsgálattal tisztázza az okot. Allergia gyanújánál allergológus, idegrendszeri betegség gyanújánál neurológus bevonása lehet szükséges. Magánrendelésre beutaló nélkül is bejelentkezhet.