MRI-vizsgálat

Az MRI-vizsgálat (mágneses rezonanciás képalkotás) erős mágneses tér és rádióhullámok segítségével készít részletes metszeti képeket a test belsejéről. Ionizáló sugárzást, azaz röntgensugarat nem használ, ezért ismételten is elvégezhető. Különösen jól ábrázolja a lágy részeket: az agyat, a gerincvelőt, a porckorongokat, az ízületeket, az izmokat, a szalagokat és számos belső szervet. A vizsgálatot általában valamilyen tünet vagy korábbi lelet tisztázására kéri a kezelőorvos, az eredményt pedig radiológus szakorvos értékeli.

Mire való az MRI-vizsgálat?

Az MRI akkor hasznos, ha a lágy szövetek finom szerkezetét kell megítélni, vagy ha a röntgen, illetve az ultrahang nem ad elég információt. Gyakori kérdések, amelyekre választ adhat:

• Gerinc: porckorongsérv, ideggyöki szűkület, gerinccsatorna-szűkület, gyulladásos elváltozások. Részletek: porckorongsérv.
• Ízületek: térd, váll, csípő, boka szalag- és porcsérülései, például meniszkuszsérülés vagy keresztszalag-szakadás.
• Agy és idegrendszer: szélütés utáni állapot, sclerosis multiplex, daganatok, fejlődési eltérések, egyes fejfájások hátterének tisztázása.
• Hasi és kismedencei szervek: máj, epeutak, hasnyálmirigy, vese, prosztata, méh és petefészkek vizsgálata.
• Szív és erek: szívizom-betegségek, erek ábrázolása (MR-angiográfia).
• Emlő: kiegészítő vizsgálatként, meghatározott kockázati csoportokban.

MRI vagy CT?

A két vizsgálat nem helyettesíti egymást, mindegyiknek megvannak az erősségei. A választásról a kezelőorvos és a radiológus dönt.

A CT-ről bővebben: CT-vizsgálat.

Felkészülés

A felkészülés a vizsgált testtájtól függ, a pontos utasítást a vizsgálóhely adja meg. Általános tudnivalók:

• Fémek és eszközök: előre jelezze, ha szívritmus-szabályozója, beültetett defibrillátora, cochleáris implantátuma, inzulinpumpája, fém szilánkja (például korábbi fémmegmunkálás miatt a szemében), érsebészeti klipje vagy egyéb beültetett eszköze van. Sok modern eszköz „MR-kompatibilis” vagy feltételesen az, de ezt az eszköz igazolványa alapján ellenőrizni kell.
• Ruházat, ékszerek: a vizsgálat előtt minden fémtárgyat (ékszer, óra, hajcsat, öv, kulcs, bankkártya, telefon) le kell tenni. A smink és egyes tetoválások fémpigmentet tartalmazhatnak, ezt is érdemes jelezni.
• Étkezés: a legtöbb vizsgálathoz nincs szükség éhgyomorra, hasi vagy kismedencei MRI előtt azonban kérhetik, hogy néhány órával előtte ne egyen.
• Kontrasztanyag: ha kontrasztos vizsgálat várható, gyakran friss vesefunkciós laboreredményt kérnek. Jelezze, ha korábban kontrasztanyagra allergiás reakciója volt, vesebetegsége van, vagy dializálják.
• Terhesség, szoptatás: mindenképpen közölje, ha várandós vagy szoptat, illetve ha ennek lehetősége fennáll.
• Bezártságtól való félelem: ha szorong a szűk tértől, előre beszélje meg a beutaló orvossal vagy a vizsgálóhellyel. Bizonyos esetekben nyugtató adható, ekkor a vizsgálat után nem vezethet.

Hogyan zajlik a vizsgálat?

1. A kérdőív kitöltése után átöltözik, és leteszi a fémtárgyakat.
2. A vizsgálóasztalra fekszik, a vizsgált testrészre egy tekercset (antennát) helyeznek.
3. Az asztal becsúszik a készülék csövébe. A gép működés közben hangos kopogó, zúgó hangot ad, ezért füldugót vagy fejhallgatót kap.
4. A vizsgálat alatt mozdulatlanul kell feküdnie, mert a mozgás rontja a képminőséget. Hasi felvételeknél rövid légzésvisszatartást kérhetnek.
5. Kontrasztos vizsgálatnál a vizsgálat egy részében vénába adják be a kontrasztanyagot (általában gadolíniumtartalmú szert).
6. A személyzettel végig kapcsolatban áll, és egy jelzőgombbal bármikor szólhat.

A vizsgálat fájdalmatlan. Utána, ha nyugtatót nem kapott, rögtön folytathatja megszokott tevékenységeit.

Az eredmény

A felvételeket radiológus szakorvos értékeli, és írásos leletet készít. A lelet általában néhány napon belül elkészül, sürgős esetben hamarabb. Az eredményt érdemes a vizsgálatot kérő orvossal megbeszélni, mert az MRI-n látott eltérések jelentősége a tünetekkel és a vizsgálati lelettel együtt ítélhető meg. Gyakori például, hogy a gerinc MRI-felvételén tünetet nem okozó, a korral járó kopásos eltérés is látszik.

Kockázatok és korlátok

• Fémtárgyak: az erős mágneses tér a fémtárgyakat magához vonzhatja, és egyes beültetett eszközök működését zavarhatja. Ezért fontos a kérdőív pontos kitöltése.
• Kontrasztanyag: ritkán allergiás reakciót okozhat. Súlyos vesebetegségben bizonyos kontrasztanyagok kerülendők, erről a radiológus dönt.
• Felmelegedés: a test kissé átmelegedhet, ez általában ártalmatlan.
• Terhesség: az első trimeszterben a nem sürgős vizsgálatot többnyire elhalasztják, a kontrasztanyagot terhességben lehetőleg kerülik.
• Korlátok: a hosszú vizsgálati idő és a zaj megterhelő lehet, kisgyermekeknél néha altatásra van szükség.

Mikor forduljon orvoshoz?

Az MRI-vizsgálat tervezett vizsgálat, sürgős esetben a kórházi ellátás dönt a megfelelő képalkotásról.

Azonnal hívja a 112-t, ha hirtelen arc- vagy végtaggyengeség, beszédzavar, látászavar, minden addiginál erősebb fejfájás, eszméletzavar jelentkezik, vagy hátfájás mellett vizelet- vagy székletürítési zavar, illetve a gát területén zsibbadás alakul ki.

Napokon belül forduljon orvoshoz, ha tartós, erősödő ízületi vagy gerincpanaszai vannak, ha végtagzsibbadás vagy -gyengeség jelentkezik, vagy ha a vizsgálat után a leletben foglaltak miatt kérdése van.

Melyik szakorvoshoz forduljon?

Az MRI-vizsgálatot radiológus szakorvos végzi és értékeli. A vizsgálat szükségességéről többnyire a panasznak megfelelő szakorvos dönt, például ortopéd, neurológus, idegsebész vagy belgyógyász. Magánellátásban beutaló nem kötelező, de a pontos kérdésfeltevés és a korábbi leletek segítik a radiológust a megfelelő protokoll kiválasztásában.