A hasi ultrahang (hasi szonográfia) a hasüregi szervek fájdalommentes, sugárterhelés nélküli képalkotó vizsgálata. Hanghullámok segítségével valós idejű képet ad a májról, az epehólyagról és az epeutakról, a hasnyálmirigyről, a lépről, a vesékről, a nagy hasi erekről, és ha a hólyag telt, a húgyhólyagról, valamint részben a kismedencei szervekről. Gyors, széles körben elérhető, és bármely életkorban, várandósság alatt is biztonságosan elvégezhető, ezért a hasi panaszok kivizsgálásának gyakran első lépése.
Mire való? Mikor kérik?
Az orvos többek között az alábbi helyzetekben javasolhat hasi ultrahangot:
- tisztázatlan hasi fájdalom, különösen a jobb bordaív alatt vagy a gyomortájon;
- epekövesség, epehólyag-gyulladás gyanúja;
- eltérő májfunkciós laboreredmények, a máj megnagyobbodása, zsírmáj gyanúja;
- sárgaság;
- vesekő, vizeletpangás, vesék méretének és szerkezetének vizsgálata, például veseciszta követése;
- tapintható terime vagy tisztázatlan puffadás, hasi folyadék (ascites) gyanúja;
- a hasi főverőér tágulatának (aneurizmájának) szűrése vagy követése;
- vakbélgyulladás gyanúja, főként gyermekeknél és fiataloknál;
- ismert betegségek, például cisztek, májbetegség rendszeres ellenőrzése.
Felkészülés
A pontos felkészülésről mindig a vizsgálatot végző intézmény ad útmutatást, de az általános szabályok a következők:
- éhgyomor: a vizsgálat előtt általában legalább hat órával ne egyen; reggeli vizsgálat esetén elég kihagyni a reggelit. Ennek oka, hogy étkezés után az epehólyag összehúzódik és nehezen értékelhető, a belekben lévő gáz pedig rontja a láthatóságot;
- folyadék: kis mennyiségű szénsavmentes víz általában megengedett; a szénsavas italokat, a rágógumit és a dohányzást kerülje, mert fokozzák a bélgázt;
- telt hólyag: ha a húgyhólyagot vagy a kismedencei szerveket is vizsgálják, a vizsgálat előtti órában igyon meg több pohár vizet, és ne vizeljen;
- gyógyszerek: a rendszeresen szedett gyógyszereket kevés vízzel általában be lehet venni, de cukorbetegség esetén az éhezés és a gyógyszerek összehangolásáról egyeztessen orvosával;
- vigye magával a korábbi leleteket, mert az összehasonlítás sokat segít.
Egyes intézmények puffadás esetén szélhajtó szer szedését javasolhatják a vizsgálat előtti napokban; ezt csak az ő útmutatásuk szerint alkalmazza, az adagolásról a betegtájékoztató vagy gyógyszerész ad felvilágosítást.
Hogyan zajlik a vizsgálat?
A vizsgálat során a hasát szabaddá kell tenni, a vizsgálóágyon hanyatt fekszik. Az orvos vízbázisú zselét ken a bőrére, amely hűvös érzést okozhat, majd a vizsgálófejet a has különböző pontjain mozgatja, kissé rányomva. Időnként arra kérik, hogy vegyen mély levegőt és tartsa bent, mert így a máj és az epehólyag lejjebb kerül a bordaív alól, vagy hogy forduljon az oldalára. A vizsgálat általában 15–30 percig tart, nem fáj, legfeljebb a nyomásérzékeny területeken okozhat kellemetlenséget. A végén a zselét letörli, és azonnal folytathatja a szokásos tevékenységeit.
Szükség esetén a vizsgálat kiegészíthető Doppler-ultrahanggal, amely az erek áramlását mutatja, ritkábban kontrasztanyagos ultrahanggal, amelyhez vénába adott, speciális ultrahang-kontrasztanyagot használnak.
Az eredmény
Az ultrahangot végző orvos, többnyire radiológus, a vizsgálat után írásos leletet készít, amelyet általában még aznap megkap. A lelet leírja a szervek méretét, szerkezetét és az esetleges eltéréseket. Az eredményt és a további teendőket a beutaló vagy kezelő orvosával érdemes megbeszélni, mert a leletet a tünetekkel és a laboreredményekkel együtt kell értékelni.
| Jól vizsgálható | Korlátozottan vizsgálható |
|---|---|
| Máj, epehólyag, epekövek | Gyomor és belek (a gáz miatt) |
| Vesék, vizeletpangás, cisztek | Hasnyálmirigy farka, ha sok a bélgáz |
| Lép, hasi folyadék | Nagyon testes betegeknél a mélyebb szervek |
| Hasi főverőér tágulata | Kisebb elváltozások pontos jellemzése |
Mire nem alkalmas?
A hasi ultrahang a gyomor és a bél nyálkahártyájának betegségeit, például gyulladást, fekélyt vagy kisebb daganatot nem tudja megbízhatóan kimutatni; ezekre tükrözéses vizsgálat, például vastagbéltükrözés való. A normális ultrahangeredmény tehát nem zárja ki minden hasi panasz okát. Ha a lelet nem egyértelmű, vagy a panaszok fennállnak, CT- vagy MRI-vizsgálat lehet a következő lépés.
Kockázatok
A hasi ultrahangnak nincs ismert káros hatása: nem jár ionizáló sugárzással, ezért gyermekeknél és várandósoknál is többször megismételhető. A vizsgálat egyetlen hátránya, hogy minősége függ a vizsgáló tapasztalatától, a beteg testalkatától és a bélgáz mennyiségétől. Néha olyan, ártalmatlan elváltozást is talál (például egyszerű cisztát), amely további ellenőrzést tesz szükségessé, bár panaszt nem okoz.
Mikor ne várjon az előjegyzett vizsgálatra?
A hasi ultrahang tervezett vizsgálat, de bizonyos tünetek sürgős ellátást igényelnek. Napokon belül forduljon orvoshoz, ha sárgaságot, sötét vizeletet, világos székletet, tartós étvágytalanságot vagy szándékolatlan fogyást észlel. Éjszakai vagy hétvégi, nem életveszélyes panasznál a központi ügyelet az 1830-as számon érhető el.
Azonnal hívja a 112-t, ha hirtelen kezdődő, rendkívül erős hasi vagy hátba sugárzó fájdalom jelentkezik, különösen ájulásérzéssel, sápadtsággal, ha vért hány vagy a széklete fekete, szurokszerű, illetve ha magas láz mellett a has feszes és nagyon fájdalmas.
Melyik szakorvoshoz forduljon?
A hasi ultrahangot radiológus végzi és értékeli, magánrendelésen beutaló nélkül is igénybe vehető. Az eredmény értelmezéséhez és a további kivizsgáláshoz a panaszoktól függően gasztroenterológus, belgyógyász, sebész vagy urológus a megfelelő szakember. Ha nem tudja, mi okozza a panaszait, háziorvosa segíthet eldönteni, melyik vizsgálatra van szükség.