A veseciszta a vesében vagy annak felszínén kialakuló, folyadékkal telt, hólyagszerű üreg. A leggyakoribb forma az úgynevezett egyszerű veseciszta, amely az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban fordul elő, és legtöbbször semmilyen panaszt nem okoz. Sokan csak akkor szereznek tudomást róla, amikor más okból végzett hasi ultrahang- vagy CT-vizsgálat véletlenül kimutatja. Az egyszerű ciszták döntő többsége ártalmatlan, ugyanakkor léteznek összetettebb ciszták és örökletes cisztás vesebetegségek is, amelyek orvosi követést igényelnek.
A veseciszták típusai
| Típus | Jellemzők | Teendő |
|---|---|---|
| Egyszerű ciszta | Vékony falú, kerek, tiszta folyadékkal telt, egy vagy néhány darab | Panaszmentesen általában nem igényel kezelést, gyakran követést sem |
| Összetett (komplex) ciszta | Vastagabb fal, válaszfalak, meszesedés vagy szilárd rész | További képalkotás, szükség esetén rendszeres követés vagy műtét |
| Policisztás vesebetegség | Örökletes betegség, mindkét vesében számos ciszta, a vesék megnagyobbodnak | Rendszeres nefrológiai gondozás |
Az összetett cisztákat a radiológusok a Bosniak-osztályozás szerint sorolják be. Ez a CT- vagy MRI-kép alapján becsüli meg, mekkora valószínűséggel rejt a ciszta daganatot. Az alacsonyabb kategóriák jóindulatúnak tekinthetők, a magasabb kategóriák esetén követés vagy műtéti eltávolítás jön szóba.
Milyen tünetekkel jár?
Az egyszerű veseciszta általában tünetmentes. Panaszt akkor okozhat, ha nagyra nő, megreped, bevérzik vagy elfertőződik. Lehetséges tünetek:
- tompa fájdalom az oldalon, a derékban vagy a felhasban;
- láz, hidegrázás, oldalfájdalom elfertőződött ciszta esetén;
- véres vizelet;
- ritkán a vizelet elfolyásának akadályozása.
A policisztás vesebetegség gyakran évtizedekig panaszmentes, majd magas vérnyomás, ismétlődő oldal- vagy hasi fájdalom, véres vizelet, húgyúti fertőzések, vesekő és fokozatosan romló vesefunkció jelentkezhet. A betegség a májban is okozhat cisztákat, és ritkán az agyi erek kitágulásával (aneurizmával) is társulhat.
Mi okozza?
Az egyszerű veseciszták kialakulásának pontos oka nem ismert. Feltételezések szerint a vese apró csatornáinak gyengülése, kitágulása állhat a háttérben. Gyakoriságuk az életkorral nő, és férfiaknál valamivel gyakoribbak. Hosszan tartó dialíziskezelés mellett is gyakrabban alakulnak ki ciszták.
A policisztás vesebetegség örökletes: leggyakoribb, felnőttkorban jelentkező formája autoszomális domináns módon öröklődik, vagyis egy érintett szülő gyermekeinél jelentős a betegség átöröklésének esélye. Ezért családi előfordulás esetén fontos a rokonok tájékoztatása.
Mikor forduljon orvoshoz?
Azonnal hívja a 112-t, ha hirtelen, nagyon erős oldal- vagy hasi fájdalom mellett ájulásérzés, sápadtság, szapora szívverés jelentkezik, vagy ha váratlanul a valaha tapasztalt legerősebb fejfájás tör Önre, különösen ha policisztás vesebetegsége van.
Lázzal, hidegrázással járó oldalfájdalom esetén még aznap forduljon orvoshoz; éjszaka vagy hétvégén a központi ügyelet az 1830-as számon érhető el.
Napokon belül forduljon orvoshoz, ha:
- a leletén veseciszta szerepel, és nem tudja, szükséges-e további teendő;
- a lelet összetett cisztát, Bosniak-kategóriát vagy további vizsgálat javaslatát tartalmazza;
- véres vizeletet észlel;
- tartós oldal- vagy deréktáji fájdalma van;
- a családjában policisztás vesebetegség fordult elő;
- vérnyomása tartósan emelkedett, különösen fiatal korban.
Hogyan állítják fel a diagnózist?
- Hasi ultrahang: a legtöbb ciszta így derül ki; a vizsgálat jól elkülöníti az egyszerű cisztát a szilárd képletektől. Bővebben a hasi ultrahang című cikkben olvashat róla.
- CT- vagy MRI-vizsgálat kontrasztanyaggal: összetett ciszta esetén a Bosniak-besoroláshoz szükséges. Lásd: CT-vizsgálat.
- Vér- és vizeletvizsgálat: a vesefunkció (kreatinin, becsült GFR) és a vizelet eltéréseinek megítélésére.
- Vérnyomásmérés, policisztás vesebetegségben rendszeresen.
- Genetikai vizsgálat: bizonyos esetekben, ha a diagnózis bizonytalan, vagy családtervezés miatt fontos.
Kezelés
A tünetmentes egyszerű veseciszta nem igényel kezelést. Az orvos a lelet alapján dönti el, hogy szükséges-e kontrollvizsgálat. Ha a ciszta panaszt okoz, például nyomással jár vagy akadályozza a vizelet elfolyását, kezelési lehetőségek:
- a ciszta ultrahang-vezérelt leszívása, esetenként a cisztaüregbe juttatott, a visszatelődést csökkentő anyaggal;
- a ciszta falának laparoszkópos (kis metszésből végzett) eltávolítása.
Elfertőződött ciszta esetén antibiotikum-kezelés, szükség esetén lecsapolás szükséges. A magas Bosniak-kategóriájú ciszta a daganatgyanú miatt műtéti eltávolítást igényelhet, általában a vese lehetőség szerinti megkímélésével.
A policisztás vesebetegség kezelése a vesefunkció megőrzésére irányul: a vérnyomás gondos beállítása, a fájdalom és a szövődmények kezelése, a vesefunkció rendszeres ellenőrzése. Bizonyos betegeknél a ciszták növekedését lassító gyógyszeres kezelés is szóba jöhet; erről a nefrológus dönt. Előrehaladott esetben dialízis vagy vesetranszplantáció válhat szükségessé.
Fájdalomcsillapítót vesebetegség esetén csak orvosi egyeztetés után szedjen, mert egyes készítmények, különösen a nem szteroid gyulladáscsökkentők, terhelhetik a vesét. Az adagolásról a betegtájékoztató, a gyógyszerész vagy a kezelőorvos ad útmutatást.
Otthoni teendők
- Fogyasszon elegendő folyadékot, hacsak orvosa másként nem javasolja.
- Ellenőrizze rendszeresen vérnyomását; a magas vérnyomás kezelése a vesét is védi.
- Mérsékelje a sófogyasztást, és kerülje a dohányzást.
- Policisztás vesebetegségben kerülje az olyan kontaktsportokat, amelyek a hasat érő ütéssel járhatnak, ha orvosa ezt javasolja.
Melyik szakorvoshoz forduljon?
A veseciszták, különösen a policisztás vesebetegség és a vesefunkció romlásával járó állapotok gondozása nefrológus feladata. Összetett, daganatgyanús ciszta vagy műtéti kezelés szükségessége esetén urológus, a képalkotó leletek értelmezésében radiológus is részt vesz. Kőbetegség társulása esetén a vesekövekről szóló cikk is hasznos lehet.