A „napallergia” köznapi gyűjtőfogalom: olyan bőrreakciókat jelöl, amelyeket a napfény, főként annak ultraibolya (UV) sugárzása vált ki vagy súlyosbít. A leggyakoribb forma a polimorf fényekcéma (polimorf fénydermatózis), amely jellemzően tavasszal vagy nyár elején, az első erősebb napozások után jelentkezik, és sokszor a nyár folyamán enyhül, ahogy a bőr hozzászokik a fényhez. Ritkábban más, akár komolyabb betegségek is állhatnak a fényérzékenység hátterében, ezért a visszatérő vagy szokatlan tüneteket érdemes kivizsgáltatni.
Hogyan jelentkezik?
A tünetek a napon tartózkodás után órákkal, néha egy-két nappal jelennek meg, főként a télen fedett, majd napnak kitett bőrfelületeken: a dekoltázson, a nyakon, az alkaron, a kézháton, a lábszáron. Az arc gyakran kevésbé érintett, mert egész évben éri a fény.
- Erősen viszkető, apró piros göbök, hólyagocskák vagy csalánszerű kiütések.
- Égő, csípő érzés a bőrön.
- A kiütések napok alatt, a napfény kerülése mellett, hegesedés nélkül elmúlnak.
A fényérzékenység főbb formái
| Forma | Jellemzők |
|---|---|
| Polimorf fényekcéma | A leggyakoribb; órák–napok múlva megjelenő, viszkető kiütések tavasszal, nyár elején; főként fiatal felnőtt nőknél |
| Napfény okozta csalánkiütés (szoláris urtikária) | Ritka; percekkel a napfény után megjelenő csalánkiütés, amely árnyékban órák alatt elmúlik |
| Gyógyszer vagy vegyi anyag okozta fényérzékenység | Egyes gyógyszerek, illatszerek, fényvédő összetevők, növényi nedvek a napfénnyel együtt leégésszerű vagy ekcémás reakciót okoznak |
| Fényérzékenységgel járó betegségek | Például a bőrt érintő lupus vagy a porfíriák; ilyenkor gyakran egyéb tünetek is vannak |
A „mallorcai akne” néven ismert, napozás után kialakuló pattanásos kiütés is ebbe a körbe tartozik; kialakulásában a fényvédő vagy napozókrém zsíros összetevői is szerepet játszhatnak.
Okok és kockázati tényezők
A polimorf fényekcéma hátterében a szakmai álláspont szerint az áll, hogy az UV-fény hatására a bőrben megváltozó anyagokat az immunrendszer idegenként érzékeli, és késleltetett gyulladásos reakcióval válaszol. Az UVA-sugárzás is kiválthatja, amely ablaküvegen is áthatol, ezért autóban vagy ablak mellett is jelentkezhet.
- Világos bőrtípus, de bármilyen bőrszínnél előfordulhat.
- Családi hajlam.
- Hirtelen, erős napfényterhelés a téli hónapok után (pl. tavaszi vagy téli tengerparti, magashegyi utazás).
- Fényérzékenyítő gyógyszerek: egyes antibiotikumok, vízhajtók, nem szteroid gyulladáscsökkentők, szívritmuszavar elleni szerek és mások.
- Illatszerek, illóolajok, egyes növények (pl. medvetalp, citrusfélék leve) bőrre kerülése.
Mikor forduljon orvoshoz?
Azonnal hívja a 112-t, ha a napfény után kialakuló csalánkiütéshez az ajak, a nyelv vagy a torok duzzanata, nehézlégzés, rekedtség, szédülés vagy ájulásérzés társul.
Napokon belül forduljon orvoshoz, ha:
- a kiütések minden évben visszatérnek, vagy egyre kisebb napfény is kiváltja őket;
- a tünetek nem múlnak el néhány nap alatt a napfény kerülése mellett;
- a bőrtünetek hegesedést hagynak, vagy az arcon pillangó alakú pír jelenik meg;
- ízületi fájdalom, fáradtság, láz, szájfekélyek is társulnak hozzá (ez autoimmun betegség lehetőségét veti fel);
- új gyógyszer szedése óta jelentkezik a fényérzékenység – a gyógyszert önállóan ne hagyja abba, egyeztessen orvosával;
- gyermeknél jelentkezik visszatérő fényérzékenység.
Éjszaka vagy hétvégén, nem életveszélyes panasz esetén a központi ügyelet az 1830-as számon érhető el.
Diagnózis
A bőrgyógyász elsősorban a kórelőzményre és a bőrtünetek megjelenésére támaszkodik: mikor, mennyi napfény után, mely testtájakon jelentkeznek a panaszok. Hasznos, ha fényképet készít a kiütésekről, mert az orvosi vizsgálat idejére ezek már elhalványulhatnak. Kétes esetben szóba jöhet:
- fényteszt – a bőr kis területét kontrollált UV-fénnyel világítják meg, és figyelik a reakciót;
- fotopatch-teszt – a fényérzékenyítő anyagok kimutatására;
- vérvizsgálat – például autoimmun betegségekre utaló antitestek vagy porfíria vizsgálata;
- ritkán szövettani mintavétel.
Kezelés
A legfontosabb a kiváltó fénytől való védekezés, a tünetek pedig többnyire jól enyhíthetők.
- Helyi kortikoszteroid krém – a gyulladás és a viszketés csillapítására, rövid ideig, orvosi javaslatra.
- Antihisztaminok – a viszketés enyhítésére, illetve napfény okozta csalánkiütésnél a megelőzésben is szerepük lehet.
- Megelőző fényterápia („edzés”) – súlyos, évente visszatérő esetben tavasszal, orvosi felügyelet mellett végzett, fokozatosan növelt UV-kezeléssel a bőr hozzászoktatható a fényhez.
- Ritkán egyéb, belsőleges kezelés, a bőrgyógyász döntése alapján.
Az adagolásról a betegtájékoztató, gyógyszerész vagy orvos ad útmutatást.
Otthoni teendők
- Hűsítő borogatás, langyos zuhany, illatanyagmentes nyugtató krém.
- Kerülje a vakarást, hogy elkerülje a bőr felülfertőződését.
- Amíg a kiütések tartanak, maradjon árnyékban.
Megelőzés
- Fokozatos hozzászoktatás: tavasszal kezdje rövid napon tartózkodással, és lassan növelje az időt.
- Széles spektrumú fényvédő, amely az UVB mellett erős UVA-védelmet is nyújt; bőségesen, a napozás előtt felkenve, és rendszeresen újrakenve.
- Fizikai védelem: sűrű szövésű ruha, széles karimájú kalap, napszemüveg; a déli órák kerülése.
- Ellenőrizze gyógyszerei betegtájékoztatóját, hogy okoznak-e fényérzékenységet.
A fényvédelem a bőrrák és a melanoma megelőzésében is kulcsfontosságú, ezért érdemes rendszeresen ellenőriztetni az anyajegyeket is. A csalánkiütés egyéb okairól itt olvashat: csalánkiütés.
Melyik szakorvoshoz forduljon?
Napallergia gyanújával bőrgyógyászhoz forduljon, aki elkülöníti a fényérzékenység különböző formáit, szükség esetén fénytesztet végez, és megtervezi a kezelést és a megelőzést. Ha a háttérben autoimmun betegség merül fel, reumatológus, gyógyszer okozta reakció gyanújánál a gyógyszert felíró orvos bevonása is szükséges. Napfény okozta csalánkiütésnél allergológus is segíthet.