A szamárköhögés (pertussis) a Bordetella pertussis baktérium okozta, rendkívül fertőző légúti betegség. Nevét a jellegzetes, rohamokban jelentkező köhögésről és az azt követő hangos, „húzó” belégzésről kapta. Hetekig, akár hónapokig elhúzódhat, ezért régóta „száznapos köhögésnek” is nevezik. Bár a kötelező védőoltásoknak köszönhetően jóval ritkább, mint régen, időről időre járványszerűen megszaporodnak az esetek. Serdülőknél és felnőtteknél többnyire elhúzódó köhögést okoz, a csecsemők számára azonban életveszélyes lehet.
Hogyan jelentkezik?
A fertőzéstől a tünetek kezdetéig általában 1–3 hét telik el. A betegség jellemzően három szakaszban zajlik:
| Szakasz | Időtartam | Jellemzők |
|---|---|---|
| Hurutos szakasz | kb. 1–2 hét | megfázásszerű tünetek: orrfolyás, tüsszögés, enyhe láz, enyhe köhögés; ekkor a legfertőzőbb |
| Rohamos szakasz | több hét | rohamokban jelentkező, sorozatos, kimerítő köhögés, utána húzó belégzés, gyakran hányás; a rohamok főként éjjel gyakoriak, közöttük a beteg jól lehet |
| Lábadozási szakasz | hetek–hónapok | a köhögés fokozatosan ritkul, de egy újabb légúti fertőzés ismét kiválthatja |
A csecsemőknél a köhögés gyakran nem jellegzetes, a húzó belégzés hiányozhat; helyette légzéskimaradás, elkékülés, táplálási nehézség jelentkezhet. Oltott gyermekeknél, serdülőknél és felnőtteknél a betegség enyhébb lehet, és sokszor csak hetekig tartó, makacs, rohamokban jelentkező köhögés utal rá. Ilyenkor gyakran nem gondolnak szamárköhögésre, miközben a beteg megfertőzheti a környezetében lévő csecsemőket.
A hosszan tartó köhögés egyéb okairól a Köhögés cikkben olvashat.
Okok és kockázati tényezők
A baktérium cseppfertőzéssel, köhögéssel, tüsszentéssel terjed, és a fogékony személyek közül nagyon sokakat megfertőz. A beteg a hurutos szakaszban és a rohamos szakasz első heteiben a legfertőzőbb.
- Csecsemők, különösen azok, akik még nem kapták meg az összes oltást: náluk a legnagyobb a súlyos szövődmények (légzéskimaradás, tüdőgyulladás, görcsroham, agykárosodás) kockázata.
- Az oltás, illetve a korábbi fertőzés által nyújtott védettség az évek során csökken, ezért serdülők és felnőttek is megbetegedhetnek.
- Fokozott kockázatnak vannak kitéve a csecsemő környezetében élők, a várandósok, a krónikus légúti betegek (például asztmások) és az idősek.
Mikor forduljon orvoshoz?
Azonnal hívja a 112-t, ha csecsemőnél vagy kisgyermeknél légzéskimaradás, elkékülés (különösen köhögési roham alatt vagy után), görcsroham, bágyadtság, nehezen ébreszthetőség jelentkezik, illetve ha bármely korú betegnél köhögési roham után súlyos légzési nehézség áll fenn.
Még aznap kérjen orvosi tanácsot, ha egy évnél fiatalabb csecsemő köhög, különösen ha rohamokban, vagy ha nem tud enni-inni, hány a köhögéstől. Napokon belül forduljon orvoshoz, ha Ön vagy gyermeke két hétnél tovább köhög, különösen ha a köhögés rohamokban jelentkezik, hányással vagy húzó belégzéssel jár, illetve ha szamárköhögéses beteggel érintkezett, és a családban csecsemő vagy várandós él. Éjszaka és hétvégén, nem életveszélyes esetben a központi ügyelet az 1830-as számon hívható.
Diagnózis
Az orvos a tünetek, a köhögés jellege és a környezetben előforduló esetek alapján gyanakszik szamárköhögésre. A betegség korai szakaszában orr-garat törletből PCR-vizsgálattal mutatható ki a baktérium; később, hetekkel a tünetek kezdete után inkább a vérből végzett ellenanyag-vizsgálat (szerológia) segít. Csecsemőknél vérkép, mellkasröntgen és oxigénszint-mérés is szükséges lehet.
Kezelés
A szamárköhögést antibiotikummal kezelik, amelyet az orvos választ ki. A korán elkezdett kezelés enyhítheti a tüneteket, és a később elkezdett is fontos, mert lerövidíti a fertőzőképesség idejét. A már kialakult köhögési rohamokat az antibiotikum nem szünteti meg azonnal, a köhögés hetekig fennmaradhat. A szoros kontaktusok, különösen ha a környezetükben csecsemő vagy várandós él, megelőző antibiotikumot kaphatnak; erről az orvos vagy a népegészségügyi hatóság dönt.
A csecsemőket általában kórházban kezelik, ahol szükség esetén oxigént, folyadékpótlást, légzéstámogatást kapnak. A köhögéscsillapítók szamárköhögésben általában nem hatékonyak; gyógyszert csak orvosi javaslatra adjon, az adagolásról a betegtájékoztató, gyógyszerész vagy orvos ad útmutatást.
Otthoni teendők
- Pihenjen, és igyon elegendő folyadékot; hányás után kis adagokban, gyakrabban egyen.
- Kerülje a füstöt, a port és más, köhögést kiváltó ingereket.
- Az antibiotikum-kezelés megkezdése után az orvos által javasolt ideig ne menjen közösségbe, és kerülje a csecsemőkkel, várandósokkal való érintkezést.
- Köhögéskor használjon papírzsebkendőt, és mosson gyakran kezet.
Megelőzés
A szamárköhögés elleni védőoltás a magyarországi kötelező gyermekkori oltási rend része, kombinált oltóanyagban, több alkalommal, emlékeztető oltásokkal. Mivel a védettség idővel csökken, felnőttkorban is javasolt lehet emlékeztető oltás. Különösen fontos a várandósság alatti oltás: az anyai ellenanyagok átjutnak a magzatba, és védik az újszülöttet az első hónapokban, amíg saját oltásai még nem nyújtanak teljes védelmet. A csecsemő környezetében élő családtagok oltottsága szintén csökkenti a fertőzés kockázatát. Az Önre vonatkozó ajánlásról a háziorvos, a védőnő vagy a szülész-nőgyógyász ad tájékoztatást.
Melyik szakorvoshoz forduljon?
Elhúzódó, rohamos köhögés esetén elsőként a háziorvos vagy a házi gyermekorvos a megfelelő. Diagnosztikailag nehéz, szövődményes esetekben, illetve a kontaktusok kezelésének kérdéseiben infektológus szakorvos adhat tanácsot. Csecsemőknél a gyermekorvos, felnőtteknél hosszan tartó köhögés esetén a tüdőgyógyász bevonása is indokolt lehet.