A csecsemőkori kólika (közismert nevén hasfájás) egészséges, jól fejlődő csecsemők hosszan tartó, nehezen vigasztalható sírása, amelynek nincs kimutatható betegség a hátterében. Általában az élet második-harmadik hetében kezdődik, a hatodik hét körül a legerősebb, és többnyire három-négy hónapos korra magától megszűnik. A kólika nem veszélyes a baba számára, de a szülőknek rendkívül megterhelő lehet. Fontos tudni, hogy a kólika nem a szülők hibája, és nem jelenti azt, hogy valamit rosszul csinálnak.
Hogyan jelentkezik a kólika?
A kólikát régóta az úgynevezett „hármas szabállyal” írják le: a baba naponta több mint három órát sír, hetente legalább három napon, legalább három héten át. A mai szakmai meghatározás szerint öt hónaposnál fiatalabb csecsemő visszatérő, elhúzódó, nyilvánvaló ok nélküli sírásáról van szó, miközben a baba jól fejlődik, nem lázas, és nem beteg. Jellemzők:
- a sírásrohamok gyakran a késő délutáni, esti órákban jelentkeznek,
- a sírás erős, sikoltásszerű, a babát nehéz megnyugtatni,
- az arc kipirul, a baba felhúzza a lábát, ökölbe szorítja a kezét, megfeszíti a hasát,
- sírás közben sok levegőt nyel, gyakran szellentés kíséri,
- a rohamok között a baba nyugodt, jól eszik, és megfelelően gyarapszik.
Okok, kockázati tényezők
A kólika pontos oka nem ismert. Több tényező szerepét feltételezik: az emésztőrendszer és a bélflóra éretlenségét, a levegőnyelést, az idegrendszer fejlődésével járó fokozott érzékenységet a külső ingerekre, valamint egyes esetekben a tehéntejfehérje iránti érzékenységet. A szülők dohányzása és a családi stressz is összefüggésbe hozható vele. A kólika egyformán előfordul anyatejjel és tápszerrel táplált csecsemőknél.
| Jel | Kólikára jellemző | Más betegségre utalhat |
|---|---|---|
| Súlygyarapodás | megfelelő | elmaradó, súlyvesztés |
| Láz | nincs | van |
| Hányás | legfeljebb kisebb bukás | sugárban, gyakran, zöld vagy véres |
| Széklet | szokásos | véres, nyákos, tartós hasmenés |
| Rohamok között | nyugodt, éber baba | tartósan bágyadt, levert |
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a baba sokat sír, érdemes orvossal megvizsgáltatni, hogy kizárják a sírás egyéb, kezelést igénylő okait, például fertőzést, refluxot, tejfehérje-allergiát vagy sérvet.
Azonnal hívja a 112-t, ha a baba nem reagál vagy nehezen ébreszthető, nehezen lélegzik, bőre kékes vagy szürkés, görcsöl, a kutacsa feszes, előboltosuló, zöld színű hányadékot ürít, vagy ha attól tart, hogy a babát véletlenül megrázták vagy megsérült.
Még aznap vagy napokon belül forduljon orvoshoz, ha:
- a baba három hónaposnál fiatalabb és 38 °C vagy magasabb a hőmérséklete,
- a sírás hangja szokatlan, magas, éles, vagy hirtelen sokkal intenzívebb, mint korábban,
- a baba nem eszik jól, kevesebbet vizel, vagy nem gyarapszik,
- a székletben vér látható, vagy gyakran hány,
- a sírás négy hónapos kor után is fennáll, vagy egyéb tünetek kísérik,
- Ön úgy érzi, hogy nem bírja tovább, és segítségre van szüksége.
Éjszaka vagy hétvégén, nem életveszélyes esetben a központi ügyelet az 1830-as számon hívható.
Diagnózis
A kólika diagnózisa kizárásos: az orvos részletesen kikérdezi a szülőket a sírás jellegéről, időtartamáról, az etetésről, a székletről és a súlyfejlődésről, majd alaposan megvizsgálja a babát. Ha a baba jól fejlődik és a vizsgálat eltérést nem mutat, további vizsgálatokra általában nincs szükség. Figyelmeztető jelek esetén vizelet- vagy székletvizsgálat, vérvétel vagy hasi ultrahang következhet.
Kezelés
A kólikára nincs olyan kezelés, amely biztosan megszüntetné, de az idő múlásával magától elmúlik. A forgalomban lévő, gázoldó hatóanyagú cseppek hatékonyságát a vizsgálatok nem igazolták egyértelműen. Szoptatott csecsemőknél egyes probiotikus törzsek mérsékelhetik a sírás időtartamát, de alkalmazásukról érdemes orvossal egyeztetni. Ha tehéntejfehérje-allergia gyanúja merül fel, az orvos szoptatás esetén az anya étrendjének átmeneti módosítását, tápszeres táplálás esetén speciális tápszert javasolhat; ezt csak orvosi javaslatra kezdje el. Bármilyen készítmény adagolásáról a betegtájékoztató, gyógyszerész vagy orvos ad útmutatást. Gyógyteák, alkoholtartalmú vagy nem csecsemőknek szánt szerek adása nem ajánlott.
Otthoni teendők
- Tartsa a babát karjában, ringassa, sétáljon vele; a test közelsége, a ritmikus mozgás sokat segíthet.
- Próbálkozzon egyenletes háttérzajjal (például csendes zúgással), félhomállyal, kevesebb ingerrel.
- Etetés közben és után böfögtesse meg a babát; cumisüveges etetésnél figyeljen a megfelelő cumilyukra.
- Meleg fürdő, óvatos hasmasszázs egyeseknél enyhíti a panaszt.
- Kérjen segítséget a partnerétől, családtagjaitól, és váltsák egymást.
- Ha úgy érzi, eluralkodik Önön a feszültség, tegye a babát biztonságos helyre, például a kiságyba a hátára, és menjen ki néhány percre a szobából, amíg megnyugszik.
Soha ne rázza meg a babát! A rázás súlyos, akár életveszélyes agysérülést okozhat.
Megelőzés
A kólika nem előzhető meg biztosan. A füstmentes környezet, a nyugodt, kiszámítható napirend és a megfelelő etetési technika csökkentheti a panaszokat. A szülők lelki terhelésének csökkentése, a segítség elfogadása legalább olyan fontos, mint a baba megnyugtatása; elhúzódó levertség esetén érdemes a szülés utáni depresszió lehetőségére is gondolni.
Melyik szakorvoshoz forduljon?
Sokat síró csecsemővel a házi gyermekorvos vagy gyermekorvos tudja kizárni a sírás egyéb okait, és tanácsot adni a mindennapokhoz; a védőnő is fontos segítséget nyújt. Hányás, véres széklet vagy súlyfejlődési elmaradás esetén gyermek-gasztroenterológus, ételallergia gyanújakor gyermekallergológus vizsgálata javasolt. Az ételallergiáról külön cikkben olvashat.