A kéz-láb-száj betegség gyakori, általában enyhe lefolyású vírusos fertőzés, amely leginkább öt év alatti gyermekeket érint, de nagyobb gyermekeknél és felnőtteknél is előfordulhat. Nevét jellegzetes tüneteiről kapta: fájdalmas hólyagok, fekélyek a szájban, valamint kiütések a tenyéren és a talpon. Közösségekben, bölcsődében és óvodában könnyen terjed, főként nyáron és ősszel. A betegség többnyire egy-másfél hét alatt magától gyógyul, a legfontosabb teendő a megfelelő folyadékbevitel biztosítása.
Hogyan jelentkezik a kéz-láb-száj betegség?
A fertőzéstől számítva általában három-hat nap telik el a tünetek kezdetéig. Az első jelek gyakran nem jellegzetesek:
- enyhe vagy közepes láz,
- torokfájás, étvágytalanság, nyűgösség,
- egy-két nap múlva fájdalmas, kis hólyagok és fekélyek a szájban, a nyelven, az ínyen és a garatban,
- nem vagy csak enyhén viszkető piros foltok, apró hólyagok a tenyéren, a talpon, gyakran a farpofákon, a térdeken és a könyökön is,
- a fájdalmas száj miatt nyálcsorgás, az evés és ivás elutasítása.
Nem mindenkinél jelenik meg minden tünet; van, akinél csak szájtünetek vagy csak bőrtünetek alakulnak ki, és felnőtteknél a fertőzés tünetmentes is lehet. A gyógyulás után néhány héttel egyes gyermekeknél a körmök leválhatnak vagy hullámossá válhatnak; ez átmeneti, a köröm visszanő.
Okok és terjedés
A betegséget enterovírusok okozzák, leggyakrabban a Coxsackie-vírusok egyes típusai. A vírus terjed:
- cseppfertőzéssel, köhögéssel, tüsszentéssel, nyállal,
- a hólyagok tartalmával való érintkezéssel,
- széklettel szennyezett kézzel, tárgyakkal, játékokkal, például pelenkázás után.
A beteg az első héten a legfertőzőbb, de a vírus a széklettel még heteken át ürülhet, ezért a gondos kézhigiénia a tünetek elmúlása után is fontos. A betegségen többször is át lehet esni, mert több különböző vírustípus okozhatja.
Mikor forduljon orvoshoz?
A legtöbb gyermek otthon gyógyul. A leggyakoribb probléma a kiszáradás, mert a fájdalmas száj miatt a gyermek nem hajlandó inni. Ritkán idegrendszeri szövődmények is előfordulhatnak.
Azonnal hívja a 112-t, ha a gyermek aluszékony, nehezen ébreszthető, zavart, görcsrohama van, erős fejfájásra és tarkómerevségre panaszkodik, végtagja gyengévé válik, vagy nehezen lélegzik.
Napokon belül, kiszáradás gyanújakor még aznap forduljon orvoshoz, ha:
- a gyermek nem iszik eleget, ritkán vagy keveset vizel, a pelenka órákon át száraz marad,
- szája, ajka száraz, könnytelenül sír, szokatlanul bágyadt,
- a láz három napnál tovább tart, vagy nagyon magas,
- a tünetek tíz nap után sem javulnak,
- a gyermek hat hónaposnál fiatalabb, vagy legyengült az immunrendszere,
- várandósként a szülés idejéhez közel betegedett meg.
Éjszaka vagy hétvégén, nem életveszélyes esetben a központi ügyelet az 1830-as számon érhető el.
Diagnózis
Az orvos többnyire a jellegzetes száj- és bőrtünetek alapján, fizikális vizsgálattal felismeri a betegséget; külön laboratóriumi vizsgálatra általában nincs szükség. Elkülöníteni kell más hólyagos kiütéssel járó betegségektől, mint a bárányhimlő, az ajakherpesz szájban jelentkező első fertőzése vagy a torokgyulladás egyes formái. Súlyos esetben a vírus torokváladékból vagy székletből kimutatható.
| Állapot | Jellemző szájtünet | Bőrtünet |
|---|---|---|
| Kéz-láb-száj betegség | fekélyek a szájban, nyelven, garatban | tenyéren, talpon, faron |
| Első herpeszfertőzés | vérző, duzzadt íny, sok fekély | ajkon, száj körül |
| Bárányhimlő | előfordulhatnak hólyagok | az egész testen, viszkető hólyagok |
Kezelés
A kéz-láb-száj betegségnek nincs specifikus, vírusellenes kezelése, és antibiotikum sem segít, mivel vírus okozza. A kezelés célja a láz és a fájdalom enyhítése, valamint a kiszáradás megelőzése. Fájdalom- és lázcsillapításra gyermekeknek alkalmas készítmények, például paracetamol vagy ibuprofen adhatók; az adagolásról a gyógyszer betegtájékoztatója, gyógyszerész vagy orvos ad útmutatást. Acetilszalicilsavat 16 éves kor alatt ne adjon. A szájban alkalmazható fájdalomcsillapító készítmények használatáról kisgyermeknél előbb kérdezze gyógyszerészt vagy orvost.
Otthoni teendők
- Kínálja gyakran, kis kortyokban folyadékkal; hideg víz vagy tej általában jobban esik.
- Kerülje a savas, sós, fűszeres ételeket és italokat, például a gyümölcsleveket, mert csípik a sebeket.
- Puha, hűvös ételek, például joghurt, pépes ételek könnyebben fogyaszthatók.
- Csecsemőt szoptasson vagy etessen gyakrabban.
- A hólyagokat ne szúrja ki, hagyja maguktól gyógyulni.
- A gyermek láztalan és jó közérzetű állapotig maradjon otthon; a közösségbe való visszatérésről a gyermekorvos ad tanácsot.
Megelőzés
A betegség ellen Európában nincs általánosan elérhető védőoltás, így a megelőzés alapja a higiénia:
- alapos, szappanos kézmosás, különösen pelenkázás, WC-használat után és étkezés előtt,
- a gyakran használt felületek, játékok tisztítása,
- poharak, evőeszközök, törölközők közös használatának kerülése,
- köhögéskor, tüsszentéskor papír zsebkendő vagy a könyökhajlat használata.
Melyik szakorvoshoz forduljon?
Kéz-láb-száj betegség gyanújakor a házi gyermekorvos vagy gyermekorvos tudja felmérni a gyermek állapotát és a kiszáradás mértékét. Elhúzódó vagy szokatlan bőrtünetek esetén gyermekbőrgyógyász, idegrendszeri tünetek esetén gyermekneurológus bevonására lehet szükség. Felnőtteknél a háziorvos vagy infektológus a megfelelő első kapcsolat.