A vállfájdalom az egyik leggyakoribb mozgásszervi panasz. A váll a test legmozgékonyabb ízülete, ezt a nagy mozgásterjedelmet azonban izmok, inak és szalagok bonyolult rendszere biztosítja, amely könnyen túlterhelődik vagy megsérül. A fájdalom hátterében leggyakrabban az inak, különösen a rotátorköpeny problémái állnak, de okozhatja ízületi kopás, sérülés, gyulladás, sőt a nyaki gerincből vagy a belső szervekből kisugárzó fájdalom is. A legtöbb vállpanasz konzervatív kezeléssel jól javul, a pontos ok ismerete azonban fontos a megfelelő kezeléshez.
Hogyan jelentkezik?
A vállfájdalom jellege sokat elárul a lehetséges okról. Figyelje meg:
- mely mozdulatok váltják ki, például a kar oldalra emelése, fej fölé nyúlás, hátra nyúlás,
- van-e éjszakai fájdalom, tud-e az érintett oldalon feküdni,
- beszűkült-e a mozgás, és ha igen, aktívan és segítséggel is,
- gyengült-e a kar ereje, például a tárgyak felemelésekor,
- sugárzik-e a fájdalom a karba, a kézbe, kíséri-e zsibbadás,
- volt-e sérülés, esés, hirtelen megemelés.
Okok és kockázati tényezők
| Ok | Jellemző panaszok |
|---|---|
| Rotátorköpeny-ínbántalom, becsípődés | fájdalom a kar oldalra emelésekor, fej fölötti mozdulatoknál, gyakran éjszaka is |
| Rotátorköpeny-szakadás | fájdalom és gyengeség, nehéz a kar felemelése; sérülés vagy kopás következménye |
| Befagyott váll | fokozatosan kialakuló, kifejezett mozgásbeszűkülés minden irányban, erős fájdalom |
| Meszes íngyulladás | hirtelen kialakuló, nagyon erős fájdalom, a mozgás szinte lehetetlen |
| Váll-kulcscsonti ízület problémája | fájdalom a váll tetején, a karnak a test előtt keresztbe vitelekor |
| Vállízületi kopás | fokozatosan erősödő fájdalom, merevség, recsegés idősebb korban |
| Ficam, instabilitás | sérülés után, a váll „kiugrik” vagy bizonytalan |
| Nyaki eredetű fájdalom | a nyakból a vállba, karba sugárzó fájdalom, zsibbadás |
A kockázatot növeli az ismétlődő, fej fölötti munka vagy sport (például festés, úszás, röplabda, kézilabda), az életkor előrehaladtával jelentkező ínkopás, a cukorbetegség (különösen a befagyott váll esetén) és a korábbi vállsérülés. A nyaki gerinc kopása szintén okozhat vállba sugárzó fájdalmat.
Fontos tudni, hogy a vállfájdalom nem mindig a vállból ered: a bal vállba, karba sugárzó fájdalom szívbetegség, a jobb vállba sugárzó fájdalom epehólyag-probléma tünete is lehet, a rekeszizom ingerlése pedig szintén vállfájdalmat okozhat.
Mikor forduljon orvoshoz?
Azonnal hívja a 112-t, ha a vállfájdalmat mellkasi nyomás vagy fájdalom, légszomj, verejtékezés, hányinger, a karba vagy állkapocsba sugárzó fájdalom kíséri, mert ezek szívinfarktus jelei lehetnek.
Mielőbb, sürgősségi osztályon vagy traumatológiai ambulancián vizsgáltassa ki magát, ha sérülés után a váll alakja megváltozott, a kart nem tudja mozgatni, a kar vagy a kéz zsibbad, hideg, elszíneződött, illetve ha a váll piros, meleg, duzzadt és lázas. Éjszaka vagy hétvégén, nem életveszélyes panasz esetén a központi ügyelet az 1830-as számon hívható.
Napokon belül forduljon orvoshoz, ha:
- a fájdalom két hét otthoni kímélés után sem javul,
- éjszaka a fájdalom felébreszti, nem tud az érintett oldalon feküdni,
- a kar ereje gyengül, vagy nem tudja felemelni,
- a váll mozgása fokozatosan beszűkül.
Diagnózis
Az orvos először részletesen kikérdezi a panaszokról, majd fizikális vizsgálattal ellenőrzi a váll mozgásterjedelmét, erejét és a fájdalmas pontokat. Speciális vizsgálati mozdulatokkal gyakran már ekkor szűkíthető a lehetséges okok köre. Szükség szerint:
- röntgenfelvétel készül a csontok, az ízületi kopás és a meszesedések megítélésére,
- vállultrahang-vizsgálat mutatja meg az inak, a nyáktömlők állapotát,
- MRI-vizsgálat javasolt, ha ínszakadás, porc- vagy ízületi peremsérülés gyanúja merül fel, illetve műtét tervezésekor,
- nyaki eredet gyanújakor a nyaki gerinc vizsgálata is szükséges lehet.
Kezelés
A vállpanaszok többsége műtét nélkül kezelhető. A kezelés az októl függ, de általános elvei:
- Kímélés, terhelésmódosítás: a fájdalmat kiváltó mozdulatok átmeneti kerülése, teljes mozdulatlanság nélkül, mert az a váll merevségéhez vezethet.
- Fájdalomcsillapítás: az orvos fájdalomcsillapítót vagy nem szteroid gyulladáscsökkentőt javasolhat; az adagolásról a betegtájékoztató, gyógyszerész vagy orvos ad útmutatást.
- Gyógytorna: a kezelés egyik legfontosabb eleme; a vállöv izmainak erősítése, a testtartás és a mozgásminta javítása.
- Injekciós kezelés: egyes esetekben az ízületbe vagy a nyáktömlőbe adott szteroidinjekció átmenetileg csökkentheti a fájdalmat, és segíti a gyógytornát.
- Műtét: friss, jelentős ínszakadás, visszatérő ficam, előrehaladott kopás, illetve a konzervatív kezelésre nem javuló panaszok esetén jöhet szóba, gyakran artroszkópos (kulcslyuk) technikával.
Otthoni teendők
- Az első napokban a hideg borogatás (ruhába csavart jég, rövid ideig) csökkentheti a fájdalmat, később a meleg segíthet az izomfeszülésen.
- Kerülje a fej fölötti emelést, a nehéz tárgyak cipelését.
- Óvatos, fájdalomhatáron belüli átmozgatással őrizze meg a váll mozgékonyságát.
- Alváskor egy párna a kar alatt kényelmesebb helyzetet biztosíthat.
Megelőzés
A vállöv izmainak rendszeres erősítése, a helyes testtartás, a fej fölötti munkák közben tartott szünetek, valamint sportolásnál a fokozatos terhelés és a bemelegítés csökkenti a vállpanaszok kockázatát.
Melyik szakorvoshoz forduljon?
Tartós vagy sérülés utáni vállfájdalom esetén ortopéd traumatológus szakorvos végzi a kivizsgálást és dönt a kezelésről, beleértve a műtéti megoldás szükségességét is. A konzervatív kezelésben gyógytornász és fizioterápiás szakember vesz részt. Ha a fájdalom a nyakból ered, neurológus, ízületi gyulladás gyanújakor reumatológus bevonása is indokolt lehet.