A rühesség (scabies) a bőr fertőző betegsége, amelyet a szabad szemmel alig látható rühatka (Sarcoptes scabiei) okoz. A nőstény atka a bőr felső rétegébe fúrja be magát, járatot váj, és ott rakja le petéit. A tüneteket főként a szervezetnek az atkára, a petékre és az ürülékre adott allergiás reakciója okozza. A rühesség bárkit érinthet, függetlenül a higiéniai szokásoktól; gyakrabban fordul elő zárt közösségekben, például családokban, kollégiumokban, idősotthonokban, óvodákban. A jó hír, hogy megfelelő kezeléssel megszüntethető, de csak akkor, ha a kezelés szakszerű és a környezetre is kiterjed.
Hogyan jelentkezik?
- Erős viszketés, amely jellemzően éjszaka, ágyban, melegben fokozódik.
- Apró, piros, viszkető göbök, kaparási nyomok.
- Atkajáratok: rövid, vékony, szürkés vagy bőrszínű, kissé kanyargós vonalak a bőrön.
- Jellemző helyek: az ujjak közti redők, a csukló hajlító oldala, a könyök, a hónalj, a mellbimbó környéke, a köldök, a derék, a fenék, a férfi nemi szervek.
- A fej és az arc felnőtteknél általában nem érintett, csecsemőknél és kisgyermekeknél viszont a fejbőr, a tenyér és a talp is érintett lehet.
Első fertőzéskor a tünetek kialakulása több hétig is eltarthat, ezalatt a fertőzött személy már továbbadhatja az atkát. Újrafertőződéskor a tünetek napokon belül jelentkeznek, mert a szervezet már „ismeri” a kórokozót.
Pörkös (norvég) rühesség
Legyengült immunrendszerű, idős vagy ágyhoz kötött betegeknél kialakulhat a rühesség súlyos formája, amelyben rengeteg atka van a bőrben. Ilyenkor vastag, szürkés, pörkös, pikkelyes bőrterületek jelennek meg, a viszketés akár enyhe is lehet. Ez a forma rendkívül fertőző, és mindig orvosi kezelést igényel.
| Állapot | Ami megkülönbözteti |
|---|---|
| Rühesség | Éjszakai viszketés, ujjak közti és csuklótáji kiütések, atkajáratok, a környezetben is viszkető személyek |
| Ekcéma | Száraz bőr, hajlatok érintettsége, hosszabb előzmény, családi halmozódás nélkül is |
| Csalánkiütés | Gyorsan változó, órák alatt elmúló hólyagok, nincsenek járatok |
| Rovarcsípés | Egyedi csípésnyomok, főként a fedetlen testtájakon |
Hogyan terjed?
A rühesség elsősorban hosszabb, közvetlen bőr-bőr érintkezéssel terjed: együtt alvással, gyermekek gondozásával, szexuális kapcsolattal (ezért a nemi úton terjedő fertőzések közé is sorolják). Egy rövid kézfogás ritkán elegendő. Ritkábban közös ágynemű, törölköző vagy ruha útján is terjedhet, pörkös rühességnél ez a kockázat jóval nagyobb. Az atka az emberi testen kívül általában csak néhány napig életképes. A háziállatok nem terjesztik az emberi rühességet.
Mikor forduljon orvoshoz?
A rühesség nem életveszélyes, de mielőbb kezelni kell, hogy megálljon a terjedése. Napokon belül forduljon orvoshoz, ha:
- éjszaka erősödő viszketést és a fent leírt kiütéseket észleli;
- a családban vagy a közösségben több embernél is viszketés jelentkezik;
- a kezelés után néhány héttel is erős a viszketés, vagy új kiütések, járatok jelennek meg;
- csecsemőnél, várandósan vagy szoptatás alatt, illetve idős, legyengült hozzátartozónál merül fel a rühesség;
- a kivakart bőr gennyes, fájdalmas, piros, duzzadt, vagy láza van – ez bakteriális felülfertőződésre utalhat.
Éjszaka vagy hétvégén, nem életveszélyes panasz esetén a központi ügyelet az 1830-as számon érhető el.
Diagnózis
A bőrgyógyász legtöbbször a jellegzetes tünetek, a kiütések elhelyezkedése és a környezetben előforduló hasonló panaszok alapján állítja fel a diagnózist. Bőrnagyítóval (dermatoszkóppal) gyakran láthatóvá válik az atka a járat végén. Szükség esetén bőrkaparékot vesz, és mikroszkóp alatt keresi az atkát, a petéket vagy az ürüléket. Negatív lelet nem zárja ki teljes biztonsággal a rühességet.
Kezelés
A kezelés atkaölő szerrel történik, amelyet az orvos rendel; leggyakrabban helyileg alkalmazott krém, bizonyos esetekben – például pörkös rühességnél vagy közösségi járványnál – szájon át szedhető készítmény. A legfontosabb szabályok:
- A krémet általában az egész testre, a nyaktól lefelé kell felvinni (csecsemőknél és időseknél a fejbőrre és az arcra is, a szem és a száj kivételével), különös gondossággal az ujjak közé, a körmök alá, a nemi szervekre és a talpra.
- A kezelést a betegtájékoztatóban vagy az orvos által előírt ideig a bőrön kell hagyni, kézmosás után újra fel kell vinni a kézre.
- A kezelést általában egy hét múlva meg kell ismételni.
- A háztartás minden tagját és a szoros kapcsolatokat egyszerre kell kezelni, akkor is, ha nincsenek tüneteik.
Az adagolásról és a használat módjáról a betegtájékoztató, gyógyszerész vagy orvos ad útmutatást. A viszketés a sikeres kezelés után is még néhány hétig fennállhat, mert az elpusztult atkákra adott bőrreakció lassan múlik. Ez önmagában nem jelenti a kezelés kudarcát; a viszketés enyhítésére antihisztamin vagy nyugtató krém ajánlható.
Otthoni teendők
- A kezelés napján az ágyneműt, törölközőket és az elmúlt napokban viselt ruhákat mossa ki magas hőfokon (legalább 60 °C-on), majd szárítsa meg.
- Ami nem mosható, azt zárja légmentesen műanyag zsákba legalább 3 napra, vagy tisztíttassa.
- Porszívózza fel a matracot, a kárpitokat és a padlót.
- Rövidre vágott körmök csökkentik a kaparás okozta sérüléseket.
- A közösségbe (óvoda, iskola, munkahely) való visszatérésről az orvos ad tájékoztatást; általában az első kezelés után lehetséges.
Megelőzés
A legfontosabb a fertőzött személyek és kontaktjaik gyors, egyidejű kezelése. Közösségben előforduló esetnél az intézmény vezetőjét és az orvost is érdemes tájékoztatni. A fertőzés elmúlása után nem alakul ki tartós védettség, újrafertőződés lehetséges. Kapcsolódó témák: fejtetű, ekcéma, csalánkiütés.
Melyik szakorvoshoz forduljon?
Rühesség gyanújával bőrgyógyászhoz forduljon, aki megerősíti a diagnózist, előírja a megfelelő kezelést, és tájékoztat a környezet kezeléséről. Gyermekeknél a gyermekorvos, idősotthoni vagy intézményi járványnál a háziorvos és a népegészségügyi hatóság is részt vesz az ellátásban. Ha nemi úton terjedő fertőzés is felmerül, bőr- és nemibeteg-gondozó vizsgálata javasolt.