A vérkép (teljes vérkép, kvantitatív vérkép) az egyik leggyakrabban kért laborvizsgálat. A vér alakos elemeit méri: a vörösvérsejteket, a fehérvérsejteket és a vérlemezkéket, valamint a hemoglobin mennyiségét és a vörösvérsejtek jellemzőit. Egyetlen vérvételből készül, gyors és olcsó, mégis sokat elárul az általános egészségi állapotról. Rutinszűrés részeként, tünetek kivizsgálásakor, gyógyszeres kezelés követésére és műtétek előtt egyaránt kérik.
Mire való? Mikor kérik?
A vérkép segít felismerni vagy kizárni többek között:
- vérszegénységet, amely fáradékonyságot, sápadtságot, nehézlégzést okozhat (lásd: vérszegénység);
- fertőzéseket és gyulladásokat, amelyekben a fehérvérsejtszám és az egyes fehérvérsejt-típusok aránya változhat;
- vérzékenységet vagy fokozott véralvadási hajlamot, amelyre a vérlemezkeszám utalhat;
- vérképzőszervi betegségeket, például a csontvelő működési zavarait vagy leukémiát;
- gyógyszer-mellékhatásokat, mivel egyes kezelések (például kemoterápia, bizonyos immunszupresszív szerek) befolyásolhatják a vérsejtképzést.
Gyakran kérik fáradtság, gyakori fertőzések, könnyen kialakuló kék foltok, ínyvérzés, erős menstruáció, láz vagy fogyás tisztázására, továbbá terhesgondozás és rendszeres ellenőrzések részeként.
Mit mérnek a vérképben?
| Paraméter | Mit mutat? | Eltérés lehetséges okai (példák) |
|---|---|---|
| Vörösvérsejtszám (RBC), hemoglobin (Hgb), hematokrit (Htc) | Az oxigénszállító képesség | Alacsony: vérszegénység, vérvesztés. Magas: kiszáradás, dohányzás, tüdőbetegség, ritkán csontvelő-betegség |
| MCV, MCH, MCHC | A vörösvérsejtek mérete és hemoglobintartalma | Kicsi sejtek: gyakran vashiány. Nagy sejtek: B12-vitamin- vagy folsavhiány, alkohol, májbetegség |
| Fehérvérsejtszám (WBC) | Az immunsejtek mennyisége | Magas: fertőzés, gyulladás, stressz, szteroid. Alacsony: egyes vírusfertőzések, gyógyszerek, csontvelő-működési zavar |
| Kvalitatív vérkép (differenciálvérkép) | Neutrofil, limfocita, monocita, eozinofil, bazofil arány | Bakteriális vagy vírusfertőzés, allergia, parazita, ritkábban vérképzőszervi betegség |
| Vérlemezkeszám (PLT) | A véralvadásban részt vevő sejtek | Alacsony: vérzékenység, gyógyszerhatás, immunfolyamat. Magas: gyulladás, vashiány, ritkán csontvelő-betegség |
A referenciatartomány (normálérték) laboronként, valamint életkor és nem szerint eltérhet, ezért mindig a leleten feltüntetett értékekhez kell viszonyítani.
Felkészülés és a vizsgálat menete
A vérkép önmagában általában nem igényel éhgyomrot, de mivel gyakran más vizsgálatokkal (vércukor, koleszterin) együtt kérik, sokszor reggel, éhgyomorra veszik le a vért. A részletes tudnivalókat a vérvétel előtti teendőkről szóló cikk foglalja össze.
- Az előző napon kerülje a megerőltető sportot és a nagy mennyiségű alkoholt.
- Igyon elegendő vizet, a megfelelő folyadékbevitel megkönnyíti a vérvételt.
- Jelezze, milyen gyógyszereket szed, és van-e véralvadásgátló kezelése.
A vérvétel jellemzően a könyökhajlati vénából történik, néhány percig tart. Utána a szúrás helyét néhány percig nyomni kell, hogy ne alakuljon ki bevérzés. Az eredmény többnyire már aznap vagy másnap elkészül.
Az eredmény értelmezése
Egy kissé eltérő érték önmagában ritkán jelent betegséget. Az eredmény értékelésénél a kezelőorvos figyelembe veszi a tüneteket, a korábbi leleteket, a szedett gyógyszereket, az életkort és az esetleges terhességet. Kisebb eltérésnél gyakran kontrollvizsgálatot javasolnak néhány hét múlva. Ha az eltérés jelentős vagy tartós, további vizsgálatok következhetnek, például vasháztartás, B12-vitamin-szint, folsav, gyulladásos markerek, vérkenet mikroszkópos vizsgálata, ritkán csontvelővizsgálat.
Vashiány esetén a vérkép eltérései sokszor csak később jelennek meg, ezért a vasraktárakról a ferritin mérése ad pontosabb képet. Erről bővebben: vashiány.
Kockázatok
A vérvétel biztonságos vizsgálat. Előfordulhat enyhe fájdalom, kisebb bevérzés a szúrás helyén, ritkán szédülés vagy ájulásérzés. Ha korábban rosszul lett vérvételkor, jelezze előre, ilyenkor fekve is levehetik a vért.
Mikor forduljon orvoshoz?
Azonnal hívja a 112-t, ha nehezen csillapodó vérzés, vérhányás, fekete, szurokszerű széklet, nyugalomban is jelentkező súlyos nehézlégzés, mellkasi fájdalom vagy ájulás lép fel.
Napokon belül forduljon orvoshoz, ha tartós fáradtság, sápadtság, terhelésre jelentkező légszomj, gyakori vagy elhúzódó fertőzések, ok nélkül kialakuló kék foltok, apró pontszerű bőrvérzések, ínyvérzés, ismeretlen eredetű láz, éjszakai izzadás vagy fogyás jelentkezik, illetve ha a leletén jelentős eltérést lát. Éjszaka vagy hétvégén nem életveszélyes, de sürgős panasz esetén a központi ügyelet az 1830-as számon hívható.
Melyik szakorvoshoz forduljon?
A vérkép eredményét először a vizsgálatot kérő orvossal, gyakran háziorvossal vagy belgyógyásszal érdemes megbeszélni. A belgyógyász átfogóan értékeli az eltéréseket, és szükség esetén további vizsgálatokat kér. Tartós vagy jelentős vérképeltérés esetén hematológus (vérképzőszervi szakorvos) bevonása lehet indokolt.