A B12-vitamin (kobalamin) nélkülözhetetlen a vörösvértestek képzéséhez, az idegrendszer működéséhez és a sejtek DNS-ének előállításához. A szervezet nem tudja előállítani, ezért táplálékkal kell bevinni; természetes formában szinte kizárólag állati eredetű élelmiszerekben, húsban, halban, tojásban, tejtermékekben található. A felszívódása összetett folyamat: a gyomorsav szabadítja fel az ételből, majd a gyomor nyálkahártyája által termelt fehérje, az úgynevezett intrinsic faktor segítségével szívódik fel a vékonybél végső szakaszán. A májban évekre elegendő raktár halmozódhat fel, ezért a hiány általában lassan, hónapok vagy évek alatt alakul ki. A kezeletlen, tartós hiány vérszegénységet és akár maradandó idegrendszeri károsodást okozhat, ugyanakkor időben felismerve jól kezelhető.
Hogyan jelentkezik?
A tünetek fokozatosan alakulnak ki, és sokszor nem jellegzetesek:
- vérszegénység jelei: fáradtság, gyengeség, sápadtság, terheléskor jelentkező nehézlégzés, szívdobogásérzés, szédülés;
- idegrendszeri tünetek: zsibbadás, bizsergés a kezekben és a lábakban, egyensúlyzavar, bizonytalan járás, az ujjak ügyetlenné válása;
- szellemi és hangulati változások: feledékenység, koncentrációs zavar, ingerlékenység, levertség, időseknél zavartság;
- szájtünetek: sima, vörös, fájdalmas nyelv, szájsarki berepedés, szájfekélyek;
- étvágytalanság, fogyás, emésztési panaszok;
- látászavar ritkán.
Fontos, hogy az idegrendszeri tünetek vérszegénység nélkül is kialakulhatnak. A fáradtság egyéb okairól a fáradtságról szóló cikkben olvashat.
Okok, kockázati tényezők
| Ok | Magyarázat |
|---|---|
| Vészes vérszegénység (anaemia perniciosa) | Autoimmun betegség, amelyben a szervezet a gyomor intrinsic faktort termelő sejtjei ellen termel ellenanyagot; a hiány egyik leggyakoribb oka |
| Elégtelen bevitel | Vegán, szigorú vegetáriánus étrend megfelelő pótlás nélkül; szoptatott csecsemőknél, ha az anya hiányos |
| Gyomorbetegségek, műtétek | Sorvadásos gyomorhurut, a Helicobacter pylori-fertőzés okozta krónikus gyulladás, gyomorrészleges vagy teljes eltávolítása, elhízás miatti műtét |
| Bélbetegségek | Crohn-betegség, a vékonybél végső szakaszának műtéte, lisztérzékenység, bélbaktériumok túlszaporodása |
| Gyógyszerek | A tartósan szedett metformin és a gyomorsavcsökkentők (protonpumpa-gátlók) csökkenthetik a felszívódást |
| Időskor | A gyomorsav-termelés csökkenése miatt gyakoribb a felszívódási zavar |
Kockázatot jelenthet a rendszeres, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás és az ismételt dinitrogén-oxid („kéjgáz”) használat is, amely a B12-vitamin működését gátolja és súlyos idegrendszeri károsodást okozhat.
Mikor forduljon orvoshoz?
Napokon belül forduljon orvoshoz, ha tartós fáradtságot, sápadtságot, zsibbadást, bizsergést, egyensúlyzavart vagy feledékenységet tapasztal, különösen, ha valamelyik kockázati csoportba tartozik. Kérje a B12-vitamin-szint ellenőrzését, ha vegán étrendet követ, korábban gyomor- vagy bélműtéte volt, vagy tartósan metformint, gyomorsavcsökkentőt szed. Éjszaka vagy hétvégén, nem életveszélyes panasz esetén a központi ügyelet az 1830-as számon érhető el.
Azonnal hívja a 112-t, ha hirtelen jelentkező végtaggyengeség, járásképtelenség, beszédzavar, arcféloldali lógás alakul ki, ha nyugalomban is nehézlégzést, mellkasi fájdalmat érez, vagy ha ájulás, eszméletvesztés lép fel. Ezek más, sürgős ellátást igénylő állapotra is utalhatnak.
Diagnózis
A kivizsgálás vérvétellel kezdődik, az orvos jellemzően a következőket kéri:
- vérkép: B12-hiányban a vörösvértestek gyakran nagyobbak a szokásosnál (makrocitás vérszegénység), de a vérkép normális is lehet;
- a szérum B12-vitamin-szintje, amely azonban határeseti értéknél nem mindig megbízható;
- szükség esetén aktív B12 (holotranszkobalamin), metilmalonsav- és homociszteinszint, amelyek pontosabban jelzik a sejtszintű hiányt;
- folsavszint, mert a folsavhiány hasonló vérképeltérést okoz, és a két hiány gyakran együtt fordul elő; a vashiány szintén társulhat;
- intrinsic faktor és gyomor-fali sejtek elleni ellenanyagok a vészes vérszegénység igazolására;
- a háttérben álló ok kiderítésére gyomortükrözés vagy egyéb gasztroenterológiai vizsgálat.
A vérvizsgálat előtt érdemes jelezni, ha már szed B12-vitamint tartalmazó készítményt, mert ez befolyásolja az eredményt.
Kezelés
A kezelés módja a hiány okától és súlyosságától függ. Felszívódási zavar, például vészes vérszegénység esetén a B12-vitamint általában izomba adott injekció formájában pótolják, kezdetben sűrűbben, majd fenntartó jelleggel, sokszor élethosszig. Étrendi eredetű hiány vagy enyhébb esetek egy részében szájon át szedett készítmény is megfelelő lehet. A kezelés formáját, gyakoriságát és időtartamát az orvos határozza meg; az adagolásról a gyógyszer betegtájékoztatója, gyógyszerész vagy orvos ad útmutatást.
A kezelés megkezdése után a vérkép általában hetek alatt javul, az energiaszint is fokozatosan rendeződik. Az idegrendszeri tünetek javulása lassabb, és ha a károsodás hosszú ideig fennállt, előfordulhat, hogy nem szűnik meg teljesen; ezért fontos a korai diagnózis. Lényeges, hogy B12-hiány gyanújánál ne kezdjen önállóan nagy mennyiségű folsavat szedni, mert az javíthatja a vérképet, miközben az idegrendszeri károsodás tovább haladhat.
Otthoni teendők
- Változatos étrend esetén fogyasszon rendszeresen B12-vitaminban gazdag élelmiszereket: húst, halat, tojást, tejtermékeket.
- Vegán étrend mellett B12-vitaminnal dúsított élelmiszerek vagy étrend-kiegészítő rendszeres használata szükséges; erről érdemes orvossal, dietetikussal egyeztetni.
- Az előírt injekciós kezelést tünetmentesség esetén se hagyja abba orvosi egyeztetés nélkül.
Megelőzés
A megelőzés a megfelelő bevitelen és a kockázati csoportok rendszeres ellenőrzésén alapul. Várandósság és szoptatás alatt, valamint vegán étrend mellett a pótlásra különösen figyelni kell, mert a hiány a csecsemő fejlődését is veszélyeztetheti. A B12-hiány a vérszegénység egyik megelőzhető oka.
Melyik szakorvoshoz forduljon?
A vérképeltéréssel járó B12-vitamin-hiány kivizsgálása és a vérszegénység okának tisztázása hematológus feladata. A háttérben álló gyomor- vagy bélbetegség kivizsgálását gasztroenterológus végzi, idegrendszeri tünetek esetén neurológus bevonása is szükséges lehet. Az első lépéseket a háziorvos is megteheti.