Az elülső keresztszalag (ACL) a térdízület belsejében, a combcsont és a sípcsont között futó erős szalag, amely megakadályozza, hogy a sípcsont előrecsússzon, és stabilizálja a térdet a forgó, csavaró mozdulatok során. Szakadása az egyik legismertebb sportsérülés, amely különösen a hirtelen irányváltással, megállással és ugrással járó sportokban gyakori. A sérülés nem életveszélyes, de kezelés nélkül tartós térdinstabilitáshoz, további meniszkusz- és porcsérülésekhez vezethet. A kezelés lehet műtéti szalagpótlás vagy célzott rehabilitáció, a döntés az életkortól, az aktivitási szinttől és a térd stabilitásától függ.
Hogyan jelentkezik?
- a sérülés pillanatában gyakran hallható vagy érezhető pattanás, roppanás,
- hirtelen fájdalom, a sportolás folytatása többnyire nem lehetséges,
- gyors, órákon belül kialakuló térdduzzanat, amelyet az ízületi bevérzés okoz,
- a térd mozgásának beszűkülése, nehéz járás,
- bizonytalanságérzés, a térd „kifut”, különösen irányváltáskor, lépcsőn lefelé,
- a duzzanat lehúzódása után is fennmaradó instabilitás.
A szalagszakadás gyakran nem egyedül fordul elő: társulhat meniszkuszsérüléssel, a belső oldalszalag sérülésével vagy porcsérüléssel.
Okok és kockázati tényezők
Az elülső keresztszalag-szakadás jellemzően ütközés nélkül következik be: hirtelen irányváltás, lassítás, rossz érkezés ugrás után, vagy a térd befelé dőlése a láb rögzített helyzetében. Közvetlen ütés, például szerelés is okozhatja. Fokozott a kockázat:
- labdarúgásnál, kosárlabdánál, kézilabdánál, röplabdánál, síelésnél, küzdősportoknál,
- nőknél, az anatómiai, hormonális és mozgásmintabeli különbségek miatt,
- gyenge comb- és csípőizomzat, rossz ugrás- és érkezéstechnika esetén,
- fáradtan, bemelegítés nélkül,
- nem megfelelő lábbeli vagy talaj esetén,
- korábbi keresztszalag-sérülés után.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha térdsérülés után pattanást hallott, a térd gyorsan megdagadt, vagy a térd instabilnak tűnik, érdemes napokon belül orvoshoz fordulni.
Még aznap vizsgáltassa ki magát sürgősségi osztályon vagy traumatológiai ambulancián, ha a lábát nem tudja terhelni, a térd lezárt és nem nyújtható ki, a térd alakja megváltozott, vagy a lábszár, lábfej zsibbad, hideg, sápadt. Ez utóbbi érsérülésre utalhat, ilyenkor hívja a 112-t. Éjszaka vagy hétvégén, nem életveszélyes esetben a központi ügyelet az 1830-as számon érhető el.
| Helyzet | Teendő |
|---|---|
| Pattanás, gyors duzzanat sérülés után | napokon belül orvosi vizsgálat |
| A láb nem terhelhető, a térd lezárt vagy deformált | még aznap sürgősségi ellátás |
| Hideg, sápadt, zsibbadó lábszár vagy lábfej | azonnal 112 |
| Hetekkel a sérülés után is kifut a térd | ortopéd szakorvosi vizsgálat |
Diagnózis
Az orvos a sérülés módjáról kérdez, majd fizikális vizsgálattal ellenőrzi a térd stabilitását. Speciális vizsgálati fogásokkal (például Lachman-teszt) megítélhető, mennyire mozdul el előre a sípcsont. Friss sérülésnél a duzzanat és a fájdalom miatt ez nehezebb lehet, ezért a vizsgálatot néhány nap múlva meg kell ismételni.
- a röntgenfelvétel a csontsérüléseket, például a szalag tapadási helyének kiszakadását zárja ki,
- az MRI-vizsgálat megerősíti a szalagszakadást, és megmutatja a társuló meniszkusz-, porc- és csontsérüléseket.
Kezelés
A kezelés célja a stabil, jól működő térd és a további károsodás megelőzése. A döntés egyéni: a beteg életkora, sporttevékenysége, a térd instabilitásának mértéke és a társuló sérülések egyaránt számítanak.
Az első napok teendői
- a térd kímélése, szükség szerint mankó használata,
- hűtés (ruhába csavart jég, rövid ideig), felpolcolás,
- fájdalomcsillapító az orvos javaslata szerint; az adagolásról a betegtájékoztató, gyógyszerész vagy orvos ad útmutatást,
- a mozgásterjedelem fokozatos visszanyerése, a combizmok aktiválása gyógytornász irányításával.
Konzervatív kezelés
Kevésbé aktív életmód, csavaró mozdulatokat nem igénylő sportok, illetve jó izomkontroll esetén a célzott, több hónapos gyógytorna is jó eredményt adhat. Ha a rehabilitáció ellenére visszatérő instabilitás jelentkezik, később is szóba jöhet a műtét.
Műtéti kezelés
A szalagpótló műtét (keresztszalag-rekonstrukció) általában a fiatal, aktív, csavaró mozdulatokkal járó sportot űzők, a tartós instabilitásban szenvedők és a társuló, ellátandó meniszkuszsérüléssel rendelkezők számára javasolt. A szakadt szalagot nem varrják össze, hanem saját ínnal (például a térdkalácsín, a comb hátsó izmainak inai vagy a négyfejű combizom ínja) vagy ritkábban donorínnal pótolják, artroszkópos technikával. A műtét előtt hasznos a duzzanat lehúzódása és a mozgásterjedelem helyreállítása.
Felépülés
A rehabilitáció hosszú és fokozatos: a járás, majd a futás, végül a sportspecifikus mozgások következnek. A versenysporthoz való visszatérés a műtét után jellemzően sok hónapot, gyakran kilenc hónapot vagy annál többet igényel, és csak az erő, a stabilitás és a funkcionális tesztek megfelelő eredménye után javasolt. A túl korai visszatérés növeli az újabb sérülés kockázatát. A sérült térdben hosszú távon nagyobb az ízületi kopás kockázata.
Gyermekeknél és serdülőknél, akiknek növekedési porca még nyitott, külön szempontok érvényesek; az ő kezelésükről gyermekortopédiában jártas szakorvos dönt.
Megelőzés
A rendszeres, neuromuszkuláris edzésprogramok, amelyek az ugrás- és érkezéstechnikát, az egyensúlyt, a comb- és csípőizmok erejét fejlesztik, bizonyítottan csökkentik a keresztszalag-sérülések kockázatát. Ilyen bemelegítő programokat számos sportszövetség ajánl. Fontos a bemelegítés, a fáradtság kerülése és a megfelelő lábbeli is.
Melyik szakorvoshoz forduljon?
Elülső keresztszalag-szakadás gyanújával ortopéd traumatológus szakorvos vizsgálata javasolt, lehetőleg olyané, aki térdsebészettel vagy sportsérülésekkel foglalkozik. Ő dönt a műtét szükségességéről és időzítéséről. A rehabilitációt gyógytornász irányítja, sportolóknál sportorvos is bevonható. A térd egyéb panaszairól a térdfájdalomról szóló cikk ad áttekintést.