Az aorta a szervezet legnagyobb verőere, amely a szívből kilépve a mellkason, majd a hasüregen halad végig, és ellátja vérrel a test szerveit. Aorta-aneurizmáról (főverőér-tágulatról) akkor beszélünk, ha az ér fala egy szakaszon meggyengül, és az aorta tartósan, kórosan kitágul. Leggyakrabban a hasi szakaszon, a vesék alatt alakul ki (hasi aorta-aneurizma), de a mellkasi aortán is előfordulhat. A tágulat általában lassan nő, és sokáig semmilyen panaszt nem okoz. Legfőbb veszélye a megrepedés (ruptúra), amely életveszélyes belső vérzéssel jár. Időben felismerve azonban rendszeres ellenőrzéssel, szükség esetén tervezett műtéttel jól kezelhető.
Tünetek
Az aorta-aneurizma az esetek többségében tünetmentes, gyakran véletlenül fedezik fel más okból végzett hasi ultrahang, CT- vagy MRI-vizsgálat során. Ha mégis okoz panaszt, az alábbiak jelentkezhetnek:
- a hasban, főleg a köldök körül érezhető, a szívveréssel egy ütemre lüktető érzés,
- tartós, tompa hasi, deréktáji vagy hátfájás, amely nem függ a mozgástól,
- mellkasi aneurizmánál mellkasi vagy hátfájdalom, rekedtség, köhögés, nyelési nehézség, nehézlégzés (a környező szervek nyomása miatt),
- ritkán a tágulatban képződő vérrög leszakadása miatt a lábujjak fájdalmas elszíneződése.
Okok és kockázati tényezők
Az aneurizma kialakulásában az érfal kötőszövetének gyengülése és az érelmeszesedéssel összefüggő gyulladásos folyamatok játszanak szerepet. A legfontosabb kockázati tényezők:
- életkor: főként 65 év felett gyakori,
- férfi nem: férfiaknál lényegesen gyakoribb, de nőknél a megrepedés kockázata azonos méret mellett nagyobb lehet,
- dohányzás: a legjelentősebb befolyásolható kockázati tényező, a tágulat növekedését is gyorsítja,
- családi előfordulás: ha elsőfokú rokonnál volt aorta-aneurizma,
- magas vérnyomás, magas koleszterinszint, érelmeszesedés, koszorúér-betegség,
- öröklött kötőszöveti betegségek (például Marfan-szindróma), mellkasi aneurizmánál a kéttasakos aortabillentyű is,
- ritkán fertőzés, érfalgyulladás vagy sérülés.
Mikor forduljon orvoshoz?
Azonnal hívja a 112-t, ha hirtelen, nagyon erős hasi, hát- vagy deréktáji fájdalom jelentkezik, különösen ha szédülés, verejtékezés, sápadtság, szapora szívverés, ájulás vagy eszméletvesztés kíséri. Ugyanez vonatkozik a hirtelen fellépő, hasító jellegű mellkasi vagy lapockák közötti fájdalomra. Ezek az aneurizma megrepedésének vagy az aortafal hasadásának (disszekció) jelei lehetnek, és perceken belüli ellátást igényelnek.
Napokon belül forduljon orvoshoz, ha hasában lüktető terimét érez, ha tartós, megmagyarázatlan hasi vagy hátfájdalma van, illetve ha ismert aneurizmája mellett új panasz jelentkezik. Akkor is érdemes orvossal egyeztetni, ha 65 év feletti, dohányzó vagy korábban dohányzó férfi, vagy ha családjában előfordult aorta-aneurizma. Éjszaka vagy hétvégén, nem életveszélyes panasz esetén a központi ügyelet az 1830-as számon hívható.
Diagnózis
A hasi aorta-aneurizma kimutatásának legegyszerűbb, fájdalommentes és sugárterhelés nélküli módja a hasi ultrahang. Több országban a 65 év körüli férfiakat egyszeri ultrahangos szűrésre hívják be, mert a korai felismerés csökkenti a megrepedés okozta halálozást. A tágulat pontos kiterjedésének és alakjának meghatározására, valamint műtéti tervezéshez kontrasztanyagos CT-angiográfia vagy MRI-vizsgálat szükséges. Mellkasi aneurizma szívultrahang, CT- vagy MRI-vizsgálat során igazolható.
Kezelés
A kezelés a tágulat méretétől, növekedési ütemétől, elhelyezkedésétől, a panaszoktól és a beteg általános állapotától függ.
| Helyzet | Általános megközelítés |
|---|---|
| Kisebb, tünetmentes tágulat | Rendszeres ultrahangos ellenőrzés, a méret szerint meghatározott időközönként; kockázati tényezők kezelése |
| Nagy tágulat (hasi aneurizmánál férfiaknál általában 5,5 cm körül, nőknél kisebb méretnél) | Tervezett műtét mérlegelése |
| Gyorsan növekvő vagy panaszt okozó aneurizma | Mérettől függetlenül sürgősebb érsebészeti beavatkozás |
| Megrepedt aneurizma | Azonnali, életmentő műtét |
A műtét két fő formája:
- Érüregen belüli (endovaszkuláris) kezelés: a lágyéki verőéren át, katéterrel juttatnak a tágulatba egy fémhálós, műanyag bevonatú érprotézist (sztentgraftot), amely belülről kizárja a tágult szakaszt. Kisebb megterheléssel, rövidebb kórházi tartózkodással jár, de rendszeres képalkotó utánkövetést igényel.
- Nyitott műtét: a has vagy a mellkas megnyitásával a tágult érszakaszt műanyag érpótlással helyettesítik. Nagyobb beavatkozás, de tartós megoldást ad, és bizonyos anatómiai helyzetekben ez a megfelelő választás.
A módszert az érsebész a beteg állapota és a tágulat jellemzői alapján, a beteggel közösen választja ki.
Otthoni teendők és életmód
- A legfontosabb a dohányzás teljes elhagyása.
- A vérnyomás, a koleszterinszint és a cukorbetegség kezelése az orvos utasításai szerint. A gyógyszerek adagolásáról a betegtájékoztató, gyógyszerész vagy orvos ad útmutatást.
- Rendszeres, mérsékelt testmozgás (például séta) általában javasolt; nagyon nehéz súlyok emelése, erőlködéssel járó edzés előtt kérdezze meg orvosát.
- Tartsa be az ellenőrző vizsgálatok időpontjait, akkor is, ha nincs panasza.
Megelőzés
A dohányzás kerülése, a vérnyomás és a koleszterin rendben tartása, az egészséges testsúly és a rendszeres mozgás csökkenti az érelmeszesedés és az aneurizma kockázatát. Akinek családjában előfordult aorta-aneurizma, kérdezze meg orvosát, indokolt-e nála a szűrővizsgálat.
Melyik szakorvoshoz forduljon?
Aorta-aneurizma gyanújával vagy igazolt tágulattal érsebészhez érdemes fordulni, aki meghatározza az ellenőrzés rendjét és szükség esetén a műtét idejét, módját. A kivizsgálásban és a kockázati tényezők kezelésében angiológus, kardiológus, belgyógyász is részt vesz; mellkasi aneurizmánál szívsebész is bevonásra kerülhet. Magánellátásban beutaló nélkül is felkereshető érsebész.