A Bell-paresis az arcideg (nervus facialis) hirtelen kialakuló, egyoldali gyengesége vagy bénulása, amelynek pontos oka a vizsgálatok után sem azonosítható. Az arc egyik fele „leesik”: a szájzug lefelé húzódik, a szem nem zárul teljesen, a homlok ráncolása nem sikerül. Bármely életkorban előfordulhat, de felnőttekben gyakoribb. Bár a tünetek ijesztőek, a legtöbb beteg állapota hetek-hónapok alatt jelentősen javul, különösen, ha időben megkezdik a kezelést. Fontos ugyanakkor, hogy az arc féloldali gyengesége stroke tünete is lehet, ezért az első lépés mindig az orvosi kivizsgálás.
Hogyan jelentkezik?
A tünetek jellemzően órák alatt, legfeljebb két-három nap alatt fejlődnek ki, gyakran reggel, ébredéskor veszi észre az érintett vagy a környezete.
- az arc egyik felének gyengesége vagy teljes bénulása, a homlokot is beleértve,
- a szemhéj nem zárható teljesen, a szem kiszárad vagy éppen könnyezik,
- lecsüngő szájzug, ivás közben kifolyik a folyadék, nehezebb a rágás,
- fájdalom a fül mögött vagy körül, gyakran már a bénulás előtt,
- ízérzés megváltozása a nyelv elülső részén,
- a hangok kellemetlenül hangosnak tűnnek az érintett oldalon.
Jellegzetes, hogy Bell-paresisben a homlok ráncolása is kiesik az érintett oldalon. Stroke esetén a homlok mozgása gyakran megtartott, és a tüneteket más is kíséri, ezt azonban laikusként nem lehet biztonsággal megítélni.
Okok és kockázati tényezők
A Bell-paresis hátterében az arcideg duzzanata és gyulladása áll a koponyacsontban futó szűk csatornában. Feltételezések szerint vírusfertőzés, leginkább a herpes simplex vírus újraaktiválódása játszhat szerepet, de ez nem minden esetben igazolható. Gyakrabban fordul elő:
- terhesség alatt, különösen a harmadik trimeszterben és a szülés utáni időszakban,
- cukorbetegségben,
- felső légúti fertőzés, például megfázás vagy influenza után,
- ha a családban korábban már előfordult.
Az arcidegbénulásnak vannak ismert okai is, ezeket a kivizsgálás során ki kell zárni. Ilyen például a fülkagylón vagy a hallójáratban hólyagokkal járó Ramsay Hunt-szindróma, amelyet a övsömört okozó vírus idéz elő, a kullancs által terjesztett Lyme-kór, középfül-gyulladás, daganat vagy sérülés.
| Jellemző | Bell-paresis | Stroke-ra utalhat |
|---|---|---|
| Homlok ráncolása | az érintett oldalon nem sikerül | gyakran megtartott |
| Kísérő tünetek | fül körüli fájdalom, ízérzészavar | kar- vagy lábgyengeség, beszédzavar, látászavar |
| Kialakulás | órák, legfeljebb néhány nap alatt | általában hirtelen, perceken belül |
| Teendő | orvosi vizsgálat még aznap | azonnal 112 |
Mikor forduljon orvoshoz?
Arcgyengeség esetén mindig forduljon orvoshoz, lehetőleg még aznap. A kezelés akkor a leghatékonyabb, ha a tünetek kezdetétől számított 72 órán belül elkezdődik.
Azonnal hívja a 112-t, ha az arc féloldali gyengeségét kar- vagy lábgyengeség, zsibbadás, beszédzavar, zavartság, látászavar, hirtelen erős fejfájás, egyensúlyzavar vagy nyelési nehézség kíséri. Ezek stroke jelei lehetnek.
Ha éjszaka vagy hétvégén alakulnak ki a tünetek, és nincs a fenti vészjelek közül egyik sem, a központi ügyelet az 1830-as számon érhető el, de ne várjon napokat a vizsgálattal.
Napokon belül forduljon ismét orvoshoz, ha a szem fájdalmas, kivörösödik vagy romlik a látás, ha a gyengeség a kezelés ellenére fokozódik, vagy ha néhány hét után sem észlel javulást.
Diagnózis
A Bell-paresis diagnózisa elsősorban a tünetek és a fizikális, neurológiai vizsgálat alapján születik, és más okok kizárását jelenti. Az orvos megnézi a fület, a hallójáratot, a bőrt, és ellenőrzi a végtagok erejét, az érzést és a beszédet. Szükség lehet:
- vérvizsgálatra, például vércukorszintre vagy Lyme-kór szerológiára,
- képalkotó vizsgálatra (MRI-vizsgálatra vagy CT-re), ha a tünetek szokatlanok, a végtagok is érintettek, vagy hónapok után sem javul az állapot,
- elektroneurográfiára vagy elektromiográfiára (ENG, EMG), amely az ideg károsodásának mértékéről és a várható gyógyulásról adhat információt súlyos esetben.
Kezelés
A nemzetközi ajánlások szerint a tünetek kezdetétől számított 72 órán belül elkezdett, rövid kúraszerű szteroidkezelés javítja a teljes gyógyulás esélyét. Súlyos bénulás esetén az orvos ezt vírusellenes gyógyszerrel is kiegészítheti. A gyógyszerek kiválasztásáról és adagolásáról mindig a kezelőorvos dönt; a gyógyszer szedéséről a betegtájékoztató, gyógyszerész vagy orvos ad útmutatást.
A szem védelme
A kezelés legalább ilyen fontos része a szem védelme, mert a nem záródó szemhéj miatt a szaruhártya kiszáradhat és megsérülhet.
- napközben műkönny, éjszakára szemkenőcs használata az orvos javaslata szerint,
- éjszakára a szemhéj óvatos leragasztása vagy védőkötés, ha az orvos ezt javasolja,
- napszemüveg vagy védőszemüveg szabadban, szélben, porban.
Otthoni teendők
- Étkezésnél apró falatokat egyen, a nem érintett oldalon rágjon, és étkezés után ellenőrizze, nem maradt-e étel az arc és a fog között.
- Gyakori, kis kortyokban igyon, akár szívószállal.
- Az arcizmok gyakorlása gyógytornász vagy logopédus útmutatása alapján segíthet; erőltetett, túlzott gyakorlás nem javasolt.
- A lelki megterhelés érthető: az arc megváltozása szorongást okozhat, erről érdemes nyíltan beszélni az orvossal.
A javulás általában néhány héten belül megindul. Kisebb részben maradványtünetek, például enyhe aszimmetria vagy akaratlan együttmozgások maradhatnak. Ilyenkor további kezelési lehetőségek, egyes esetekben plasztikai sebészeti megoldások is szóba jöhetnek.
Megelőzés
A Bell-paresis kialakulását nem lehet biztosan megelőzni. A cukorbetegség megfelelő kezelése, a kullancscsípés elleni védekezés és a fertőzések gondos ellátása csökkentheti az arcidegbénulást okozó ismert betegségek kockázatát.
Melyik szakorvoshoz forduljon?
Arcidegbénulás gyanújával elsősorban neurológus szakorvos végzi a kivizsgálást és a kezelés irányítását. Ha a fül érintett, fül-orr-gégész, a szem tartós panaszai esetén szemész bevonása is indokolt lehet. A rehabilitációban gyógytornász vagy logopédus segíthet. Hirtelen kialakult tüneteknél ne a magánrendelés időpontjára várjon: az első vizsgálatnak még aznap meg kell történnie.