A terheléses EKG (más néven ergometria vagy terheléses vizsgálat) során a szív elektromos működését fokozatosan növekvő fizikai terhelés közben rögzítik, többnyire szobakerékpáron vagy futópadon. Nyugalomban sok szívbetegség nem okoz eltérést a hagyományos EKG-n, mert a szívizom vérellátása ilyenkor még elegendő. Terhelés hatására azonban nő a szív oxigénigénye, és ha a koszorúerek szűkültek, ez az EKG-görbén, a vérnyomás- és pulzusválaszban vagy a beteg panaszaiban megmutatkozhat. A vizsgálat egyúttal a fizikai teherbírásról is képet ad.
Mire való a terheléses EKG? Mikor kérik?
A vizsgálatot leggyakrabban a koszorúér-betegség gyanújának felmérésére vagy ismert szívbetegség követésére végzik. Jellemző indikációk:
- terhelésre jelentkező mellkasi szorítás, nyomás, amely pihenésre enyhül (angina gyanúja),
- terhelésre jelentkező, nem magyarázható légszomj vagy fáradékonyság,
- ismert koszorúér-betegség, szívinfarktus vagy koszorúér-tágítás után a terhelhetőség felmérése, rehabilitáció tervezése,
- terhelésre jelentkező ritmuszavar vagy szívdobogás-érzés vizsgálata,
- a vérnyomás terhelés alatti viselkedésének megítélése,
- sportolók, illetve tartós, intenzív edzésbe kezdő, kockázati tényezőkkel rendelkező felnőttek felmérése, orvosi megítélés alapján.
Fontos tudni, hogy a terheléses EKG nem tökéletes szűrővizsgálat: előfordulhat, hogy betegség esetén is negatív, vagy egészséges embernél is eltérést mutat. Ezért a modern ajánlások szerint az orvos a tünetek és a kockázat alapján dönti el, hogy ez a vizsgálat vagy inkább más módszer (például terheléses szívultrahang, CT-koszorúér-vizsgálat, izotópvizsgálat) a megfelelő.
Hogyan zajlik a vizsgálat?
A mellkasra elektródákat ragasztanak, a karra vérnyomásmérő mandzsetta kerül. Először nyugalmi EKG és vérnyomás készül, majd megkezdődik a terhelés. Kerékpáros vizsgálatnál a pedálozás ellenállása, futópadnál a sebesség és a meredekség növekszik meghatározott időközönként. A vizsgálat alatt folyamatosan figyelik az EKG-t, rendszeresen mérik a vérnyomást, és kérdezik a beteget a közérzetéről.
A terhelés addig tart, amíg a beteg el nem éri az életkorához tartozó célpulzust, ki nem merül, vagy panasz, illetve kóros eltérés miatt az orvos le nem állítja. Maga a terhelési szakasz általában 6–15 percig tart, ezt néhány perces megfigyelt pihenés követi, amíg a pulzus és a vérnyomás rendeződik. A teljes vizsgálat előkészítéssel együtt nagyjából fél–egy óra.
Felkészülés
- A vizsgálat előtt 2–3 órával ne egyen bőségesen, könnyű étkezés megengedett.
- A vizsgálat napján kerülje a dohányzást, a kávét és energiaitalt, hacsak orvosa másként nem rendelkezik.
- Viseljen sportolásra alkalmas cipőt és kényelmes ruházatot; a mellkason ne használjon testápolót.
- Egyes szívgyógyszerek befolyásolják a pulzust és az eredményt. Hogy ezeket el kell-e hagyni a vizsgálat előtt, azt kizárólag a kezelőorvos döntheti el, önállóan ne hagyja el őket.
- Vigye magával gyógyszerei listáját és korábbi leleteit.
- Jelezze, ha akut betegsége, lázas állapota van, vagy az elmúlt napokban mellkasi fájdalma erősödött: ilyenkor a vizsgálatot el kell halasztani.
Mikor forduljon orvoshoz?
Azonnal hívja a 112-t, ha nyugalomban jelentkező vagy 15–20 percnél tovább tartó, szorító mellkasi fájdalmat, a karba, nyakba, állkapocsba sugárzó nyomást, hideg verejtékezéssel, hányingerrel, légszomjjal járó rosszullétet vagy eszméletvesztést tapasztal. Ilyen panasszal ne terheléses vizsgálatra jelentkezzen, hanem sürgősségi ellátást kérjen.
Napokon belül forduljon orvoshoz, ha egyre kisebb terhelésre jelentkezik mellkasi szorítás vagy légszomj, illetve ha a korábban stabil panaszai gyakoribbá váltak. Éjszaka vagy hétvégén, nem életveszélyes panasz esetén a központi ügyelet az 1830-as számon hívható.
Mit mutat az eredmény?
| Eredmény | Mit jelenthet? | Mi következhet? |
|---|---|---|
| Negatív | Megfelelő terhelésnél nem jelentkezett panasz és kóros EKG-eltérés | Alacsony valószínűségű a jelentős koszorúér-szűkület; további teendő a tünetektől függ |
| Pozitív | Jellegzetes EKG-eltérés és/vagy mellkasi panasz jelent meg terhelésre | További vizsgálat (képalkotás, esetleg koszorúér-festés) és kezelés tervezése |
| Nem értékelhető vagy nem diagnosztikus | Nem sikerült elég nagy terhelést elérni, vagy a nyugalmi EKG eltérései zavarják az értékelést | Más típusú terheléses vizsgálat javasolt |
Az orvos a teherbírást, a pulzus- és vérnyomásválaszt, valamint az esetleges ritmuszavarokat is értékeli. Ezek önmagukban is fontos információt adnak az állóképességről és a későbbi mozgásprogram tervezéséhez.
Van-e kockázata?
A terheléses EKG orvosi felügyelet mellett biztonságos vizsgálat. Átmeneti kimerültség, izomfáradtság, a mandzsetta miatti kellemetlenség gyakori. Ritkán mellkasi fájdalom, vérnyomásesés, ritmuszavar léphet fel, nagyon ritkán súlyos szívesemény is előfordulhat; ezért a vizsgálóhelyen újraélesztéshez szükséges felszerelés áll rendelkezésre, és bizonyos állapotokban (például friss szívinfarktus, súlyos billentyűszűkület, kezeletlen súlyos magas vérnyomás) a vizsgálatot nem végzik el.
Melyik szakorvoshoz forduljon?
A terheléses EKG-t kardiológus végzi és értékeli, ő dönti el azt is, hogy ez vagy más vizsgálat a legalkalmasabb az Ön panaszainak tisztázására. Kardiológiai rehabilitációban, sportorvosi vizsgálatnál sportorvos is végezhet terheléses vizsgálatot. Magánellátásban beutaló nélkül is felkereshető kardiológus.