Az ájulás, orvosi nevén szinkópé, rövid, átmeneti eszméletvesztés, amelyet az agy vérellátásának hirtelen csökkenése okoz. Az érintett elveszíti izomtónusát, összeesik, majd általában néhány másodpercen, legfeljebb egy-két percen belül magától, teljesen magához tér. Nagyon gyakori jelenség: sokan életük során legalább egyszer elájulnak. Az esetek többségében ártalmatlan reflexes ájulásról van szó, egy kisebb részében azonban szívbetegség vagy szívritmuszavar áll a háttérben, ezért minden első ájulást érdemes orvossal megbeszélni.
Hogyan jelentkezik?
Az ájulást gyakran figyelmeztető tünetek előzik meg (előájulásos állapot):
- szédülés, könnyű fej érzése, gyengeség,
- sápadtság, hideg verejtékezés, hányinger, melegségérzés,
- elhomályosodó, beszűkülő látás, „elsötétül a világ”,
- fülzúgás, tompa hallás.
Az eszméletvesztés alatt néhány rángatózó mozdulat előfordulhat, ez nem feltétlenül jelent epilepsziás rohamot. A magához térés után az érintett általában gyorsan tájékozott, de fáradt, gyenge lehet. Elhúzódó zavartság, nyelvharapás vagy hosszan tartó eszméletlenség inkább más okra, például epilepsziás rohamra utalhat.
Okok és kockázati tényezők
| Típus | Jellemző kiváltók, körülmények | Mennyire veszélyes? |
|---|---|---|
| Reflexes (vazovagális) ájulás | Hosszú állás, meleg, zsúfolt hely, fájdalom, ijedtség, vér látványa, vérvétel; köhögés, vizelés, székelés közben is előfordulhat | Általában ártalmatlan, de az eséssel járó sérülés veszélyes lehet |
| Ortosztatikus (testhelyzeti) ájulás | Felálláskor, különösen hirtelen; kiszáradás, vérveszteség, egyes gyógyszerek (vérnyomáscsökkentők, vízhajtók), alkohol, cukorbetegséghez vagy Parkinson-kórhoz társuló idegkárosodás | Az októl függ; idősebbeknél gyakori, és esésekhez vezethet |
| Szív eredetű ájulás | Szívritmuszavar (túl lassú vagy túl gyors szívverés), billentyűszűkület, szívizombetegség; jellemzően terhelés közben, fekve vagy figyelmeztető tünet nélkül | Komoly, sürgős kivizsgálást igényel |
A reflexes ájulás fiatalokban a leggyakoribb. Idősebb korban, ismert szívbetegség esetén vagy sok gyógyszer szedésekor nagyobb a szív eredetű és a testhelyzeti ájulás esélye. Az alacsony vérnyomás és a szédülés gyakran kapcsolódik az ájulásos panaszokhoz.
Mit tegyen ájulás közben és után?
- Ha előájulásos tüneteket érez, azonnal üljön vagy feküdjön le, hogy elkerülje az esést. Fekve emelje fel a lábát.
- Ha valaki elájult, fektesse a hátára, emelje meg a lábát, lazítsa meg a szoros ruházatot, biztosítson friss levegőt.
- Ha nem tér magához egy percen belül, vagy nem lélegzik normálisan, hívja a 112-t, és kezdje meg az újraélesztést a diszpécser utasításai szerint.
- Magához térés után ne álljon fel azonnal, pihenjen néhány percig, majd lassan üljön fel.
- Ha teheti, jegyezze fel, mi történt előtte, mennyi ideig tartott, és voltak-e kísérő tünetek; szemtanú beszámolója nagyon értékes az orvos számára.
Mikor forduljon orvoshoz?
Azonnal hívja a 112-t, ha az ájulás fizikai terhelés közben vagy fekvő helyzetben következett be, ha előtte mellkasi fájdalom, szívdobogás-érzés vagy légszomj jelentkezett, ha az érintett nem tér gyorsan magához, ha az esés során fejsérülést szenvedett, ha ismert szívbetegsége van, vagy ha arc- vagy végtaggyengeség, beszédzavar kíséri. A családban előforduló fiatalkori hirtelen szívhalál esetén is sürgős az ellátás.
Napokon belül forduljon orvoshoz minden első, megmagyarázatlan ájulás után, illetve ha az ájulások ismétlődnek, akkor is, ha egyértelmű kiváltó okuk volt. Éjszaka vagy hétvégén, nem életveszélyes esetben a központi ügyelet az 1830-as számon hívható.
Diagnózis
A diagnózis legfontosabb része a részletes kikérdezés: mi előzte meg az ájulást, milyen helyzetben történt, voltak-e figyelmeztető jelek. Ezt fizikális vizsgálat követi, benne fekve és állva mért vérnyomással. Az alapvizsgálatok közé tartozik az EKG. A gyanított októl függően további vizsgálatok jöhetnek szóba:
- laborvizsgálatok (vérkép, vércukor, elektrolitok),
- szívultrahang szerkezeti szívbetegség kizárására,
- Holter-vizsgálat, hosszabb idejű vagy beültethető eseményrögzítő ritmuszavar kimutatására,
- terheléses vizsgálat, ha az ájulás terhelés közben jelentkezett,
- billenőasztalos (tilt-) vizsgálat reflexes ájulás gyanújában,
- neurológiai vizsgálat, ha epilepszia vagy más idegrendszeri ok merül fel.
Kezelés
A kezelés az ájulás okától függ. Reflexes ájulás esetén a legfontosabb a kiváltó helyzetek felismerése és elkerülése, valamint a figyelmeztető tünetek idején alkalmazott ellenmanőverek: a lábak keresztbe tétele és az izmok megfeszítése, a kezek összekulcsolása és széthúzása, guggolás. Ezek rövid időre emelik a vérnyomást. Testhelyzeti ájulásnál a lassú felállás, a megfelelő folyadékbevitel és a gyógyszerek orvos általi felülvizsgálata segít. Szív eredetű ájulás esetén a ritmuszavar vagy szívbetegség célzott kezelése szükséges, ami gyógyszeres kezelést, pacemakert vagy más beavatkozást jelenthet. Gyógyszert ne hagyjon el önállóan; az adagolásról a betegtájékoztató, gyógyszerész vagy orvos ad útmutatást.
Otthoni teendők
- Igyon elegendő folyadékot, különösen melegben és testmozgás során, hacsak orvosa szívbetegség vagy vesebetegség miatt másként nem javasolja.
- Kerülje a hosszú, mozdulatlan állást, a túlfűtött, zsúfolt helyiségeket.
- Reggel vagy hosszabb fekvés után lassan, fokozatosan keljen fel.
- Mérsékelje az alkoholfogyasztást.
- Vérvételnél előre jelezze ájulási hajlamát, hogy fekve végezzék.
Ismételt ájulás után a gépjárművezetés és a veszélyes munkakörök (például magasban végzett munka) biztonságosságáról mindig kérdezze meg orvosát.
Melyik szakorvoshoz forduljon?
Ájulás kivizsgálásában kardiológus a legfontosabb szakember, mert ő zárja ki vagy igazolja a szív eredetű okokat, és szükség esetén ritmusmonitorozást végez. Ha epilepszia vagy más idegrendszeri ok merül fel, neurológus vizsgálata is szükséges; az első lépés lehet a háziorvos vagy belgyógyász is. Magánellátásban beutaló nélkül is felkereshető kardiológus.