A Raynaud-szindróma (Raynaud-jelenség) olyan állapot, amelyben hideg vagy érzelmi stressz hatására az ujjak kis verőerei rohamszerűen, túlzott mértékben összehúzódnak. Ilyenkor az ujjak vérellátása átmenetileg lecsökken, a bőr elfehéredik, majd elkékül, végül a vérkeringés visszatérésekor kipirosodik. Leggyakrabban a kéz ujjait érinti, de előfordulhat a lábujjakon, ritkábban az orron, a fülön vagy a mellbimbón is. Gyakori jelenség, nőknél többször fordul elő, mint férfiaknál, és általában fiatal felnőttkorban kezdődik. Az esetek nagy részében ártalmatlan, de egyes esetekben más betegség, például autoimmun kötőszöveti betegség jele lehet, ezért érdemes kivizsgáltatni.
Hogyan jelentkezik?
A roham jellemzően hidegben, hideg tárgy megérintésekor (például hűtőből kivett étel, hideg víz) vagy feszült helyzetben kezdődik. A tünetek néhány perctől akár egy óráig is tarthatnak.
- Fehér szakasz: az érintett ujjak élesen elhatárolt területen elsápadnak, hidegek, zsibbadtak lesznek.
- Kék szakasz: az oxigénhiány miatt az ujjak kékes-lilás színűvé válnak.
- Piros szakasz: felmelegedéskor a vér visszaáramlik, az ujjak kipirosodnak, lüktetnek, bizseregnek, fájhatnak.
Nem minden betegnél jelentkezik mindhárom színváltozás. A rohamok között az ujjak általában teljesen tünetmentesek.
Típusai és okai
| Jellemző | Elsődleges (primer) Raynaud | Másodlagos (szekunder) Raynaud |
|---|---|---|
| Gyakoriság | Gyakoribb forma | Ritkább |
| Kezdet | Többnyire fiatal korban, gyakran serdülő- vagy fiatal felnőttkorban | Gyakran később, akár 30–40 éves kor után |
| Háttér | Nincs kimutatható alapbetegség | Más betegség vagy külső tényező áll a háttérben |
| Lefolyás | Általában enyhe, szimmetrikus | Súlyosabb, fájdalmasabb lehet, néha egyoldali |
| Szövődmények | Ritkák | Ujjbegyfekély, sebek, ritkán szövetelhalás |
A másodlagos Raynaud-jelenség hátterében állhat:
- autoimmun kötőszöveti betegség, például szisztémás szklerózis (szkleroderma), lupus (SLE), Sjögren-szindróma, gyulladásos ízületi betegségek (lásd ízületi gyulladás),
- érbetegségek, érelmeszesedés,
- rezgő szerszámok (például légkalapács, láncfűrész) hosszú távú használata,
- egyes gyógyszerek, például bizonyos béta-blokkolók, migrénellenes szerek, egyes daganatellenes szerek,
- dohányzás, amely szűkíti az ereket,
- ritkábban vérképzőrendszeri betegség, pajzsmirigy-alulműködés vagy kéztőalagút-szindróma.
Mikor forduljon orvoshoz?
A Raynaud-szindróma ritkán okoz sürgős helyzetet. Akkor kérjen azonban még aznap orvosi segítséget, ha egy ujja tartósan, órákon át fehér vagy kék marad, nagyon fájdalmas, nem melegszik vissza, vagy ha az ujjbegyen seb, fekély, feketés elszíneződés jelenik meg. Éjszaka vagy hétvégén ilyen panasszal a központi ügyelet az 1830-as számon hívható.
Napokon belül forduljon orvoshoz, ha:
- a tünetek először 30 éves kor után jelentkeznek,
- a rohamok egyre gyakoribbak, súlyosabbak, vagy csak az egyik kezét érintik,
- ízületi fájdalom, bőrkiütés, a kéz bőrének megvastagodása, feszülése, nyelési nehézség, szemszárazság, szájszárazság, tartós fáradtság vagy láz is kíséri,
- a panaszok a mindennapi életét zavarják.
Diagnózis
A diagnózis elsősorban a jellegzetes tüneteken alapul; hasznos, ha a roham idején fényképet készít az ujjairól, és megmutatja orvosának. Az orvos ezt követően azt vizsgálja, hogy elsődleges vagy másodlagos formáról van-e szó:
- Kapillármikroszkópia (körömágy-kapillaroszkópia): a köröm melletti hajszálerek nagyított vizsgálata, fájdalommentes. Kóros mintázat kötőszöveti betegségre utalhat.
- Vérvizsgálatok: vérkép, gyulladásos paraméterek (süllyedés, CRP), autoantitestek (például antinukleáris antitest, ANA), pajzsmirigyfunkció.
- Szükség esetén a végtagi erek ultrahangvizsgálata, egyéb képalkotás.
Kezelés
Az elsődleges Raynaud-szindróma többnyire életmódbeli változtatásokkal jól kontrollálható. Ha a rohamok gyakoriak és súlyosak, az orvos értágító hatású gyógyszert javasolhat, például bizonyos kalciumcsatorna-blokkolókat. Másodlagos formában az alapbetegség kezelése a legfontosabb, súlyos esetben, ujjbegyfekély kialakulásakor speciális, kórházban vagy szakrendelésen alkalmazott kezelésekre is szükség lehet. A gyógyszerek adagolásáról a betegtájékoztató, gyógyszerész vagy orvos ad útmutatást.
Otthoni teendők
- Tartsa melegen az egész testét, ne csak a kezét: réteges öltözködés, sapka, sál, meleg zokni.
- Hidegben viseljen kesztyűt vagy egyujjas kesztyűt, szükség esetén kézmelegítőt.
- Hűtőből, fagyasztóból kesztyűvel vegyen ki ételt.
- Roham idején melegítse fel kezét: tegye hónaljba, langyos (nem forró) vízbe, vagy körkörösen mozgassa a karját.
- Hagyja abba a dohányzást, kerülje a passzív dohányzást is.
- Kerülje a hirtelen hőmérséklet-változást, például a légkondicionált hideg helyiségeket.
- Stresszkezelési technikák, rendszeres mozgás segíthet.
- Ha gyógyszert szed, kérdezze meg orvosát, okozhatja-e a panaszokat, de önállóan ne hagyja abba.
Megelőzés
Az elsődleges Raynaud-szindróma nem előzhető meg, de a rohamok száma jelentősen csökkenthető a hideg és a dohányzás kerülésével. Rezgő szerszámokkal dolgozóknál a munkavédelmi előírások betartása, a megfelelő védőkesztyű és a rendszeres szünetek csökkentik a kockázatot.
Melyik szakorvoshoz forduljon?
Raynaud-jelenség kivizsgálására reumatológus a legalkalmasabb, mivel ő ismeri fel és kezeli a háttérben esetleg meghúzódó autoimmun kötőszöveti betegségeket, és sok helyen kapillármikroszkópos vizsgálatot is végez. Érbetegség gyanújában angiológus, bőrtünetek esetén bőrgyógyász is bevonható. Magánellátásban beutaló nélkül is felkereshető reumatológus.