Prosztatagyulladás

A prosztatagyulladás (prostatitis) a dülmirigy gyulladásos állapota, amely bármely életkorú férfit érinthet, de leggyakrabban fiatal és középkorú férfiaknál fordul elő. A prosztata a húgyhólyag alatt, a húgycsövet körülölelve helyezkedik el, ezért gyulladása vizelési panaszokkal, kismedencei fájdalommal és szexuális panaszokkal is járhat. A kórkép nem egységes: a hirtelen kezdődő, lázas bakteriális fertőzéstől a hónapokig tartó, fertőzés nélküli kismedencei fájdalomig több formája ismert, és ezek kezelése eltérő.

A prosztatagyulladás típusai

Milyen tünetekkel jár?

A panaszok a típustól függően eltérők lehetnek. Gyakori tünetek:

• fájdalom vagy nyomásérzés a gát területén (a herezacskó és a végbélnyílás között), az alhasban, a derékban vagy a nemi szervekben;
• gyakori, sürgető vizelési inger, éjszakai vizelés;
• csípő, égő érzés vizeléskor;
• gyenge vizeletsugár, nehezen induló vagy szakaszos vizelés;
• fájdalmas magömlés, merevedési panaszok;
• akut formában láz, hidegrázás, izomfájdalom, általános rossz közérzet.

A vizelési tünetek hasonlíthatnak a jóindulatú prosztata-megnagyobbodás panaszaira, ezért az elkülönítés orvosi vizsgálatot igényel.

Mi okozza?

A bakteriális formákat leggyakrabban a húgyutakból vagy a bélrendszerből származó baktériumok okozzák, amelyek a húgycsövön keresztül jutnak a prosztatába. Fiatalabb, szexuálisan aktív férfiaknál nemi úton terjedő kórokozók is szerepet játszhatnak; erről a nemi úton terjedő fertőzések című cikkben olvashat.

A krónikus kismedencei fájdalom szindróma pontos oka nem ismert. Feltehetően több tényező együttes hatása áll a háttérben: a kismedencei izmok tartós feszülése, idegi érzékenység, korábbi fertőzés utáni gyulladás, valamint a stressz és a pszichés tényezők is befolyásolhatják a panaszokat.

Kockázatot növelő tényezők lehetnek:

• korábbi húgyúti fertőzés vagy prosztatagyulladás;
• húgyúti katéter vagy húgyúti eszközös vizsgálat, beavatkozás, például prosztatabiopszia;
• a vizelet elfolyását akadályozó állapotok;
• védekezés nélküli szexuális kapcsolat;
• kismedencei sérülés, például kerékpározás vagy lovaglás okozta tartós nyomás.

Mikor forduljon orvoshoz?

Azonnal hívja a 112-t, ha magas lázzal, hidegrázással járó vizelési panaszok mellett zavarttá válik, szédül, ájulékony, nagyon szapora a szívverése, vagy egyáltalán nem tud vizelni, és alhasa feszül, fáj.

A lázas, erős fájdalommal járó vizelési panaszok akkor is még aznap orvosi vizsgálatot igényelnek, ha nincsenek fenti vészjelek; éjszaka vagy hétvégén a központi ügyelet az 1830-as számon érhető el.

Napokon belül forduljon orvoshoz, ha:

• vizeléskor fájdalmat, égő érzést érez, vagy gyakrabban kell vizelnie;
• a gát területén, az alhasban vagy a nemi szervekben tartós fájdalmat érez;
• vért észlel a vizeletében vagy az ondóban;
• fájdalmas a magömlés;
• a húgyúti fertőzések visszatérnek.

Hogyan állítják fel a diagnózist?

Az orvos először kikérdezi a panaszokról, majd fizikális vizsgálatot végez. Ennek része lehet a végbélen keresztüli tapintásos vizsgálat, amely során megítéli a prosztata méretét, állagát és érzékenységét. Akut gyulladás gyanújakor ezt óvatosan végzik. További vizsgálatok lehetnek:

• vizeletvizsgálat és vizelettenyésztés, krónikus formában esetenként a prosztatamasszázs előtti és utáni vizeletminta összevetése;
• vérvizsgálat, gyulladásos paraméterek, szükség esetén hemokultúra;
• nemi úton terjedő fertőzések vizsgálata;
• ultrahangvizsgálat, a vizelés utáni maradék vizelet mérése;
• vizeletáramlás-mérés (uroflowmetria);
• szükség esetén transrectalis ultrahang, tályog gyanújakor CT- vagy MRI-vizsgálat.

A PSA-érték prosztatagyulladás idején átmenetileg megemelkedhet, ezért a PSA-vizsgálat időzítéséről érdemes az orvossal egyeztetni.

Kezelés

A kezelés a típustól függ. Bakteriális prosztatagyulladásban antibiotikum-kezelés szükséges, amely jellemzően hosszabb ideig tart, mint egy egyszerű húgyúti fertőzés esetén, mert a gyógyszereknek a prosztataszövetbe is be kell jutniuk. Fontos a kúrát az orvos utasítása szerint végig szedni, akkor is, ha a panaszok hamarabb enyhülnek. Súlyos, lázas esetben kórházi kezelés, infúziós antibiotikum-adás válhat szükségessé, tályog esetén annak lecsapolása.

A krónikus kismedencei fájdalom szindróma kezelése általában több elemből áll, és a vezető panaszokhoz igazodik. Szóba jöhetnek a vizelést könnyítő gyógyszerek (alfa-blokkolók), gyulladáscsökkentők, a kismedencei izomzat ellazítására irányuló gyógytorna, valamint a stresszkezelést segítő módszerek. Antibiotikum ebben a formában csak bizonyos esetekben segít. A javulás gyakran fokozatos.

Bármely gyógyszer adagolásáról a betegtájékoztató, a gyógyszerész vagy a kezelőorvos ad útmutatást.

Otthoni teendők

• Fogyasszon elegendő folyadékot, hacsak orvosa másként nem javasolja.
• Kerülje az alkoholt, a koffeint és az erősen fűszeres ételeket, ha azt tapasztalja, hogy fokozzák a panaszokat.
• Hosszan tartó ülés esetén használjon párnát, és tartson rendszeres szüneteket.
• A meleg ülőfürdő enyhítheti a kismedencei fájdalmat.
• Kerékpározásnál a gát terhelése fokozhatja a panaszokat; ilyenkor érdemes szünetet tartani vagy megfelelő nyerget választani.

Megelőzés

A prosztatagyulladás nem minden esetben előzhető meg, de a húgyúti fertőzések megfelelő kezelése, a védekezéssel járó szexuális kapcsolat, a bőséges folyadékfogyasztás és a vizelet rendszeres ürítése csökkentheti a bakteriális formák kockázatát.

Melyik szakorvoshoz forduljon?

A prosztatagyulladás kivizsgálása és kezelése urológus feladata. Első lépésként a háziorvos is elkezdheti a kivizsgálást, a visszatérő vagy tartós panaszok azonban urológiai vizsgálatot igényelnek. Nemi úton terjedő fertőzés gyanújakor bőr- és nemibeteg-gyógyász, krónikus kismedencei fájdalom esetén gyógytornász vagy fájdalomterapeuta bevonása is hasznos lehet.