A nyaki érszűkület (carotisszűkület) a nyak két oldalán futó fő verőerek, a nyaki ütőerek (arteria carotis) beszűkülése. Ezek az erek szállítják a vér nagy részét az agyba, ezért szűkületük vagy elzáródásuk az agy vérellátását veszélyezteti. A szűkületet leggyakrabban érelmeszesedés okozza: az érfalban zsírból, koleszterinből, gyulladásos sejtekből és meszes anyagból álló lerakódás (plakk) képződik. A plakk felszínéről vérrögdarabok vagy plakkrészek szakadhatnak le, amelyek az agyi erekbe sodródva átmeneti agyi keringészavart vagy stroke-ot okozhatnak. A nyaki érszűkület felismerése és kezelése ezért a stroke megelőzésének fontos része.
Tünetek
A nyaki érszűkület sokáig tünetmentes. Gyakran véletlenül derül ki, például amikor az orvos hallgatózáskor zörejt hall a nyaki ér felett, vagy más okból végzett ultrahangvizsgálat során. Az első tünet sajnos sokszor egy átmeneti agyi keringészavar (TIA) vagy stroke. Ezek jelei:
- hirtelen kialakuló zsibbadás vagy gyengeség az arc, a kar vagy a láb egyik oldalán,
- arcféloldali lógás, ferde mosoly,
- beszédzavar, szótalálási nehézség, a beszéd megértésének zavara,
- hirtelen, átmeneti látásvesztés az egyik szemen, mintha függöny ereszkedne a szem elé,
- egyensúlyzavar, járási bizonytalanság.
A TIA tünetei perceken, legfeljebb néhány órán belül teljesen elmúlnak, mégis komoly figyelmeztető jelnek számítanak: utána a stroke kockázata jelentősen megnő, különösen az első napokban.
Okok és kockázati tényezők
A nyaki érszűkület kockázati tényezői megegyeznek az érelmeszesedés egyéb formáinak (például a koszorúér-betegségnek) kockázati tényezőivel:
- magasabb életkor,
- dohányzás,
- magas vérnyomás,
- magas LDL-koleszterinszint,
- cukorbetegség,
- elhízás, mozgásszegény életmód,
- családi halmozódás, korai érbetegség a családban,
- már ismert érelmeszesedéses betegség más érterületen (szív, alsó végtag).
Ritkább okok közé tartozik a nyaki ér falának berepedése (disszekció), az érfalgyulladás és a nyaki sugárkezelés utáni érkárosodás.
Mikor forduljon orvoshoz?
Azonnal hívja a 112-t, ha hirtelen arcféloldali lógás, egyoldali kar- vagy lábgyengeség, zsibbadás, beszédzavar, féloldali látásvesztés, erős szédülés vagy egyensúlyzavar jelentkezik, akkor is, ha a tünetek néhány perc után elmúltak. Stroke gyanújában minden perc számít.
Átmeneti, már teljesen megszűnt tünetek esetén is sürgős, lehetőleg aznapi kivizsgálás szükséges, mert a következő napokban nagyobb a stroke kockázata. Napokon belül forduljon orvoshoz, ha egy rutinvizsgálat során zörejt hallottak a nyaki ér felett, vagy ultrahangon szűkületet írtak le. Éjszaka vagy hétvégén, nem életveszélyes kérdésben a központi ügyelet az 1830-as számon hívható.
Diagnózis
| Vizsgálat | Mire szolgál? |
|---|---|
| Nyaki erek Doppler-ultrahangja (duplex ultrahang) | Az alapvizsgálat: fájdalmatlan, sugárterhelés nélküli; megmutatja a plakkot, a szűkület mértékét és a véráramlás sebességét |
| CT-angiográfia | Kontrasztanyaggal részletes képet ad az erekről, műtét vagy érbeavatkozás tervezéséhez |
| MR-angiográfia | Sugárterhelés nélkül ábrázolja az ereket, a plakk szerkezetéről is információt adhat |
| Koponya CT- vagy MRI-vizsgálat | TIA vagy stroke után az agyi károsodás felmérésére |
| Laborvizsgálatok, EKG | Kockázati tényezők (koleszterin, vércukor) és más emboliaforrás, például ritmuszavar keresése |
Tünetmentes, kockázati tényező nélküli emberek általános szűrését a nemzetközi ajánlások nem javasolják; a vizsgálat szükségességét az orvos az egyéni kockázat alapján ítéli meg.
Kezelés
A kezelés a szűkület mértékétől, a tünetek meglététől, a beteg életkorától és általános állapotától függ. Minden betegnél alapvető a kockázati tényezők kezelése és a gyógyszeres stroke-megelőzés. Ez általában magában foglalja a vérlemezke-gátló kezelést, a koleszterinszint-csökkentő gyógyszert és a vérnyomás rendezését, orvosi döntés alapján. A gyógyszerek adagolásáról a betegtájékoztató, gyógyszerész vagy orvos ad útmutatást.
Jelentős fokú, különösen tünetet (TIA-t vagy stroke-ot) okozó szűkület esetén érbeavatkozás jöhet szóba:
- Carotis-endarterektómia: érsebészeti műtét, amelynek során a nyaki ér megnyitásával eltávolítják a plakkot. Tünetet okozó szűkületnél a beavatkozást a tünetek után minél korábban érdemes elvégezni.
- Carotis-sztentelés: katéteres eljárás, amelynek során a szűkült szakaszba fémhálós csövecskét (sztentet) helyeznek. Bizonyos esetekben, például magas műtéti kockázat vagy kedvezőtlen nyaki anatómia esetén előnyös lehet.
Tünetmentes szűkületnél a döntés egyénre szabott: sokszor a gyógyszeres kezelés és a rendszeres ultrahangos ellenőrzés elegendő, máskor a beavatkozás előnye nagyobb a kockázatnál.
Otthoni teendők és életmód
- Hagyja abba a dohányzást.
- Rendszeresen mérje vérnyomását, és szedje a felírt gyógyszereket.
- Táplálkozzon változatosan, sok zöldséggel, gyümölccsel, teljes kiőrlésű gabonával, kevés telített zsírral és sóval.
- Mozogjon rendszeresen, a heti mozgás nagy része legyen közepes intenzitású, például tempós séta.
- Ismerje meg a stroke tüneteit családtagjaival együtt, hogy szükség esetén azonnal segítséget hívjanak.
Megelőzés
Az érelmeszesedés megelőzése egyben a nyaki érszűkület megelőzése is: dohányzásmentes élet, egészséges testsúly, rendszeres mozgás, a koleszterin-, a vérnyomás- és a vércukorszint rendszeres ellenőrzése és kezelése.
Melyik szakorvoshoz forduljon?
Nyaki érszűkület gyanújával vagy kockázati tényezők esetén angiológushoz érdemes fordulni, aki elvégzi vagy értékeli a nyaki erek ultrahangvizsgálatát, és beállítja a kezelést. Tünetet okozó vagy jelentős szűkületnél érsebész dönt a műtétről, TIA vagy stroke után neurológus vesz részt az ellátásban. Magánellátásban beutaló nélkül is felkereshető angiológus.