A kancsalság (szakszóval strabismus) azt jelenti, hogy a két szem nem ugyanarra a pontra néz: az egyik szem befelé, kifelé, felfelé vagy lefelé tér el. Az eltérés lehet állandó vagy időszakos, és jelentkezhet csecsemő-, gyermek- vagy felnőttkorban is. Gyermekeknél azért különösen fontos a korai felismerés, mert a kezeletlen kancsalság tompalátáshoz (amblyopia) vezethet, amely később már nehezen vagy egyáltalán nem javítható. Felnőttkorban a hirtelen kialakuló kancsalság és kettőslátás pedig súlyosabb idegrendszeri vagy általános betegség jele is lehet.
Hogyan jelentkezik?
A kancsalság legszembetűnőbb jele, hogy a szülő vagy a környezet észreveszi: a két szem nem párhuzamosan áll. Gyakran azonban finomabb jelek utalnak rá:
- az egyik szem időnként elkalandozik, főleg fáradtságkor, betegség idején vagy távolba nézéskor;
- a gyermek erős fényben vagy olvasáskor hunyorít, egyik szemét becsukja;
- fejét oldalra billenti vagy elfordítja, hogy jobban lásson;
- gyakran nekimegy tárgyaknak, ügyetlenebb a térbeli tájékozódásban;
- felnőttnél kettőslátás, szemfáradás, fejfájás, olvasási nehézség.
Fontos tudni, hogy újszülötteknél és fiatal csecsemőknél a szemek az első hónapokban még időnként összeállhatnak vagy elcsúszhatnak, ez önmagában nem feltétlenül kóros. Ha azonban az eltérés állandó, vagy nagyjából négy hónapos kor után is fennáll, szemészeti vizsgálat szükséges. Széles orrnyereg és a belső szemzugot takaró bőrredő mellett a szemek csak kancsalnak tűnhetnek (álkancsalság), ezt a szemész egyszerű vizsgálattal elkülöníti.
A kancsalság típusai
| Típus | Az eltérés iránya | Jellemző |
|---|---|---|
| Befelé kancsalság (esotropia) | A szem az orr felé tér el | Gyermekkorban gyakori, sokszor kezeletlen távollátással függ össze |
| Kifelé kancsalság (exotropia) | A szem a halánték felé tér el | Gyakran időszakos, fáradtságkor, távolba nézéskor feltűnőbb |
| Függőleges kancsalság | A szem felfelé vagy lefelé tér el | Ritkább, gyakran idegbénulás vagy szemizom-betegség áll mögötte |
| Bénulásos kancsalság | Bármely irány | Felnőttkorban hirtelen kezdődik, kettőslátással jár |
Okok, kockázati tényezők
A szemek együttmozgását hat-hat külső szemizom és az ezeket irányító agyi központok összehangolt működése biztosítja. Bármelyik elem zavara kancsalsághoz vezethet.
- Fénytörési hiba: a nagyfokú, nem korrigált távollátás miatt a gyermek erőlteti a szemét, ami befelé kancsalságot okozhat (alkalmazkodási kancsalság).
- Öröklődés: ha a családban előfordult kancsalság vagy tompalátás, nagyobb a kockázat.
- Koraszülöttség, alacsony születési súly, valamint egyes idegrendszeri állapotok és genetikai szindrómák.
- Egyik szem rossz látása (például szürkehályog, szaruhártya-heg), amely miatt az agy nem tudja összehangolni a két szem képét.
- Felnőttkorban: agyidegbénulás cukorbetegség vagy magas vérnyomás talaján, pajzsmirigy-betegséghez társuló szembetegség, myasthenia gravis, fejsérülés, stroke, ritkán daganat vagy agyi érrendellenesség.
Mikor forduljon orvoshoz?
Azonnal hívja a 112-t, ha hirtelen kettőslátás vagy szemeltérés jelentkezik erős fejfájással, lecsüngő szemhéjjal, kitágult pupillával, beszédzavarral, arc- vagy végtaggyengeséggel, zsibbadással, egyensúlyzavarral, illetve fejsérülés után. Ezek stroke vagy más sürgős agyi ok jelei lehetnek.
Napokon belül forduljon orvoshoz, ha:
- csecsemőjénél négy hónapos kor után is látható szemeltérés;
- gyermekénél bármikor tartósan vagy visszatérően elcsúszik az egyik szem;
- gyermeke fejét ferdén tartja, egyik szemét gyakran becsukja;
- felnőttként fokozatosan kialakuló kettőslátást, szemfáradást észlel;
- korábban kezelt kancsalság visszatér vagy rosszabbodik.
Éjszaka vagy hétvégén jelentkező, nem életveszélyes, de aggasztó panasz esetén a központi ügyelet az 1830-as számon érhető el.
Diagnózis
A szemész vagy a szemészeten dolgozó ortoptista több egyszerű, fájdalommentes vizsgálatot végez:
- látásélesség mérése mindkét szemen, kisgyermeknél képes táblákkal;
- takarási próba, amely során felváltva letakarják a szemeket, és figyelik, mozdul-e a nem takart szem;
- a szemmozgások vizsgálata minden irányban, a kancsalság szögének mérése prizmákkal;
- fénytörés meghatározása pupillatágító cseppek után, mert gyermekeknél így mérhető pontosan a távollátás;
- szemfenékvizsgálat, a látóideg és az ideghártya ellenőrzése.
Felnőttkori, hirtelen kezdetű kancsalságnál a szemész szükség esetén vérvizsgálatot, neurológiai konzíliumot, valamint koponya-képalkotást (CT- vagy MRI-vizsgálat) kezdeményez. Általános szemészeti ellenőrzésről a szemvizsgálat cikk ad részletesebb tájékoztatást.
Kezelés
A kezelés célja a jó látás biztosítása mindkét szemen, a szemek egyenes állásának helyreállítása és – ha lehetséges – a két szem együttes, térbeli látásának kialakítása. A módszer az októl, a típustól és az életkortól függ.
- Szemüveg: az alkalmazkodási kancsalságot sokszor már a fénytörési hibát korrigáló szemüveg rendezi vagy jelentősen csökkenti. Fontos, hogy a gyermek egész nap viselje.
- A tompalátás kezelése: a jobban látó szem rendszeres, a szemész által előírt időtartamú letakarása (okkluzió), illetve bizonyos esetekben a jobb szem látását átmenetileg homályosító szemcsepp. A kezelés annál hatékonyabb, minél fiatalabb a gyermek.
- Prizmás szemüveg: főként felnőttkori, kisebb fokú eltérés okozta kettőslátás enyhítésére.
- Szemizom-műtét: a külső szemizmok rögzítési pontjának áthelyezésével vagy rövidítésével javítja a szemállást. Gyermeknél altatásban végzik, általában rövid kórházi tartózkodással jár. Előfordul, hogy később ismételt beavatkozásra van szükség.
- Botulinumtoxin-injekció a szemizomba: egyes típusoknál alternatíva vagy kiegészítés lehet.
- Az alapbetegség kezelése: felnőttkori bénulásos kancsalság gyakran javul az ok (például cukorbetegség, pajzsmirigy-betegség) rendezésével; a szemész addig átmeneti megoldást javasolhat.
Otthoni teendők
- Kövesse pontosan a takarási és szemüvegviselési utasításokat, akkor is, ha a gyermek eleinte tiltakozik.
- A takarás idejére tervezzen a gyermeknek közeli, élvezetes tevékenységet (rajzolás, kirakós), ez segíti az együttműködést.
- Tartsa be a kontrollvizsgálatokat, mert a kezelést a látás alakulása szerint módosítják.
Megelőzés
A kancsalság maga általában nem előzhető meg, a szövődmények viszont igen. A legfontosabb a korai felismerés: a védőnői és gyermekorvosi szűrővizsgálatokon túl szemészeti vizsgálat javasolt, ha a családban előfordult kancsalság vagy tompalátás, illetve ha bármilyen eltérést észlel. Felnőtteknél a cukorbetegség és a magas vérnyomás megfelelő kezelése csökkenti az agyidegbénulás kockázatát.
Melyik szakorvoshoz forduljon?
Kancsalság gyanújával szemészhez érdemes fordulni; gyermekeknél ideális a gyermekszemészetben jártas szemész, aki ortoptistával együtt dolgozik. Felnőttkori, hirtelen kialakuló kettőslátásnál a szemész mellett neurológus bevonására is szükség lehet. Magánrendelésre beutaló nélkül is bejelentkezhet.