A tenziós fejfájás a leggyakoribb fejfájástípus: a legtöbb ember élete során többször is tapasztalja. Jellemzően a fej két oldalán vagy a homlok, a tarkó körül jelentkező, nyomó, szorító jellegű fájdalom, amelyet sokan úgy írnak le, mintha szoros abroncs lenne a fejükön. Általában enyhe vagy közepes erősségű, és nem akadályozza meg a mindennapi tevékenységeket. Az alkalmankénti tenziós fejfájás ártalmatlan, ha azonban gyakorivá válik, jelentősen ronthatja az életminőséget, és érdemes orvossal megbeszélni.
Hogyan jelentkezik?
- kétoldali, nyomó, szorító, nem lüktető fájdalom,
- enyhe vagy közepes erősség,
- a fájdalom nem erősödik a szokásos fizikai tevékenységtől, például lépcsőzéstől,
- a nyak-, a váll- és a fejbőr izmai érzékenyek, feszesek lehetnek,
- hányinger általában nincs, legfeljebb enyhe fény- vagy zajérzékenység kísérheti,
- a fejfájás tarthat fél óráig, de akár több napig is.
A szakmai osztályozás megkülönbözteti az alkalmanként jelentkező (epizodikus) és a krónikus formát. Krónikus tenziós fejfájásról akkor beszélnek, ha a panasz havonta legalább 15 napon, három hónapnál hosszabb ideje fennáll.
| Jellemző | Tenziós fejfájás | Migrén | Cluster fejfájás |
|---|---|---|---|
| Elhelyezkedés | kétoldali, „abroncsszerű” | gyakran féloldali | féloldali, a szem körül |
| Jelleg | nyomó, szorító | lüktető | nagyon erős, szúró, fúró |
| Erősség | enyhe–közepes | közepes–erős | rendkívül erős |
| Kísérő tünetek | legfeljebb enyhe fény- vagy zajérzékenység | hányinger, fény- és zajérzékenység, esetleg aura | könnyezés, orrfolyás, szemhéjcsüngés az érintett oldalon |
| Mozgás hatása | nem rontja | rontja | nyugtalanság, fel-alá járkálás |
A migrénről és a fejfájás egyéb típusairól külön cikkekben olvashat.
Okok és kiváltó tényezők
A tenziós fejfájás pontos oka nem teljesen ismert. Szerepet játszik benne a fájdalomérzékelés megváltozása, a fej- és nyakizmok fokozott érzékenysége, a krónikus formában pedig a központi idegrendszer fájdalomfeldolgozásának érzékenyebbé válása. Gyakori kiváltó tényezők:
- lelki megterhelés, stressz, szorongás, depresszió,
- kialvatlanság, rendszertelen alvás,
- hosszú, egy helyzetben végzett munka, képernyő előtti görnyedés, rossz testtartás,
- kihagyott étkezés, kevés folyadékbevitel,
- szemmegerőltetés, nem megfelelő szemüveg,
- mozgásszegény életmód.
Fontos kiváltó ok lehet a fájdalomcsillapítók túl gyakori szedése is. Ha valaki havonta sok napon szed fejfájásra gyógyszert, úgynevezett gyógyszer-túlhasználati fejfájás alakulhat ki, amely a fejfájást fenntartja és gyakoribbá teszi.
Mikor forduljon orvoshoz?
Az alkalmankénti, ismerős jellegű tenziós fejfájás általában nem igényel orvosi vizsgálatot. Bizonyos jelek azonban súlyosabb okra utalhatnak.
Azonnal hívja a 112-t, ha a fejfájás hirtelen, másodpercek alatt éri el a legnagyobb erősségét („élete legrosszabb fejfájása”), ha láz, tarkómerevség, kiütés kíséri, ha zavartság, beszédzavar, végtaggyengeség, látászavar vagy görcsroham jelentkezik, illetve ha fejsérülés után alakul ki.
Napokon belül forduljon orvoshoz, ha:
- 50 éves kor felett jelentkezik először új típusú fejfájás,
- a fejfájás jellege megváltozik, egyre gyakoribb vagy erősebb,
- a fejfájás reggelente, ébredéskor a legerősebb, vagy köhögéstől, erőlködéstől fokozódik,
- havonta sok napon szed fájdalomcsillapítót,
- a fejfájás terhesség alatt, daganatos betegség vagy legyengült immunrendszer mellett jelentkezik.
Éjszaka vagy hétvégén, nem életveszélyes, de erős panasz esetén a központi ügyelet az 1830-as számon érhető el.
Diagnózis
A tenziós fejfájás diagnózisa a kórtörténeten és a fizikális, neurológiai vizsgálaton alapul. Az orvos rákérdez a fájdalom jellegére, gyakoriságára, a kiváltó tényezőkre és a szedett gyógyszerekre. Hasznos lehet néhány hétig fejfájásnaplót vezetni, amelyben feljegyzi a fejfájás időpontját, erősségét, a lehetséges kiváltó okokat és a bevett gyógyszereket. Képalkotó vizsgálatra (például MRI-re) általában nincs szükség, csak ha a tünetek vagy a vizsgálati eltérések más okra utalnak. Vérnyomásmérés és szemészeti vizsgálat is része lehet a kivizsgálásnak.
Kezelés
Akut fejfájás
Az alkalmankénti tenziós fejfájás általában jól reagál a vény nélkül kapható egyszerű fájdalomcsillapítókra, például a nem szteroid gyulladáscsökkentőkre vagy a paracetamolra. Az adagolásról a gyógyszer betegtájékoztatója, gyógyszerész vagy orvos ad útmutatást. Fontos, hogy fájdalomcsillapítót csak a hónap kevés napján szedjen, a gyógyszer-túlhasználati fejfájás elkerülése érdekében.
Megelőző kezelés
Gyakori vagy krónikus tenziós fejfájás esetén az orvos megelőző gyógyszeres kezelést javasolhat. Erre leggyakrabban egyes, alacsony dózisban alkalmazott antidepresszánsokat használnak, amelyek a fájdalomérzékelést befolyásolják, nem a hangulatot célozzák. A kezelés hatása több hét alatt alakul ki, a gyógyszert és adagolását az orvos választja meg.
Gyógyszer nélküli módszerek
- rendszeres testmozgás, például séta, úszás, kerékpározás,
- gyógytorna, a nyak- és vállizmok nyújtása, testtartás javítása,
- stresszkezelési és relaxációs technikák,
- kognitív viselkedésterápia, különösen krónikus formában,
- rendszeres alvás, étkezés és folyadékbevitel.
Megelőzés
A megelőzés alapja a kiváltó tényezők felismerése és kerülése. Képernyős munkánál tartson rendszeres szüneteket, állítsa be ergonomikusan a monitort és a széket, és ellenőriztesse a látását. Ügyeljen a megfelelő alvásra (az álmatlanság kezelése önmagában is javíthat a fejfájáson), a rendszeres étkezésre és a mozgásra.
Melyik szakorvoshoz forduljon?
Gyakori, krónikussá váló vagy megváltozott jellegű fejfájás esetén neurológus szakorvos végzi a kivizsgálást és a kezelés beállítását; sok neurológus kifejezetten fejfájásbetegségekkel foglalkozik. A háttérben álló tényezőktől függően szemész, fogorvos (állkapocsízületi panaszok), gyógytornász vagy pszichológus bevonása is hasznos lehet.