A légzésfunkciós vizsgálat, közismert nevén spirometria, egyszerű, fájdalommentes és gyors vizsgálat, amely azt méri, mennyi levegőt tud a tüdő befogadni és kifújni, és milyen gyorsan képes a levegőt kiáramoltatni. Az eredmény segít felismerni és elkülöníteni a légúti és tüdőbetegségeket, például az asztmát és a krónikus obstruktív tüdőbetegséget (COPD), megítélni azok súlyosságát, és követni a kezelés hatását. A vizsgálat gyermekeknél – általában iskoláskortól, amikor már megfelelően együtt tudnak működni – és felnőtteknél egyaránt elvégezhető.
Mire való? Mikor kérik?
- tartós vagy visszatérő köhögés, sípoló légzés, mellkasi szorító érzés kivizsgálására;
- terhelésre jelentkező légszomj okának tisztázására;
- az asztma és a COPD diagnózisához és elkülönítéséhez;
- ismert tüdőbetegség súlyosságának megítélésére és a kezelés hatásának követésére;
- dohányzóknál, korábbi dohányzóknál a tüdőfunkció felmérésére;
- műtét előtt, különösen mellkasi vagy hasi műtétnél, a légzési tartalék felmérésére;
- munkahelyi alkalmassági vizsgálatként, porral, vegyi anyagokkal járó munkakörben;
- egyes gyógyszerek, illetve más betegségek (például izom- vagy kötőszöveti betegségek) tüdőt érintő hatásának követésére.
Felkészülés
A pontos eredményhez fontos néhány szabály betartása. A vizsgálatot végző intézmény általában írásban is tájékoztat; ha eltérő utasítást kap, azt kövesse.
- Gyógyszerek: a hörgőtágító inhalátorok befolyásolják az eredményt. Hogy a vizsgálat előtt el kell-e hagyni őket és mennyi időre, azt mindig a kezelőorvos vagy a vizsgálatot kérő orvos határozza meg – saját döntésből ne hagyja el a gyógyszereit. Vigye magával az inhalátorait.
- Dohányzás: a vizsgálat előtt legalább egy óráig ne dohányozzon, ne használjon e-cigarettát.
- Étkezés: közvetlenül előtte ne egyen bőségesen, mert a teli gyomor korlátozza a mély légvételt.
- Alkohol, megerőltetés: a vizsgálat napján kerülje az alkoholt és a megerőltető testmozgást a vizsgálat előtt.
- Ruházat: viseljen kényelmes, a mellkast és a hasat nem szorító ruhát.
- Akut betegség: ha lázas, friss légúti fertőzése van, jelezze előre, mert a vizsgálat elhalasztása lehet indokolt.
Hogyan zajlik a vizsgálat?
A vizsgálat ülő helyzetben történik, általában 15–30 percet vesz igénybe. Előtte megmérik a testmagasságot és a testsúlyt, mert a várható értékeket az életkor, a nem, a testmagasság és a származás alapján számítják.
- Orrcsipeszt helyeznek fel, hogy a levegő csak a szájon át áramoljon.
- Ajkait szorosan zárja egy eldobható szájrész köré, amely a mérőkészülékhez kapcsolódik.
- Néhány nyugodt légvétel után a lehető legmélyebb belégzést kell végeznie, majd a lehető legerősebben és leggyorsabban, hosszan kifújni a levegőt, amíg csak bírja.
- A mérést legalább háromszor megismétlik, hogy megbízható, egymással egyező eredmények szülessenek. Az asszisztens végig biztatja, mert a hasznos eredményhez maximális erőkifejtés szükséges.
Hörgőtágító (reverzibilitási) teszt: szükség esetén a mérés után hörgőtágító gyógyszert lélegeztetnek be, majd egy várakozási idő után megismétlik a vizsgálatot. Ha a légzésfunkció érdemben javul, az asztmára utalhat. Egyes esetekben más kiegészítő vizsgálatot is végeznek, például a tüdő teljes térfogatának vagy a gázcserének mérését, illetve hörgőérzékenységi (provokációs) tesztet.
Mit jelent az eredmény?
A legfontosabb mért értékek:
- FVC (erőltetett vitálkapacitás): a maximális belégzés után kifújható teljes levegőmennyiség.
- FEV1: az első másodpercben kifújt levegő mennyisége.
- FEV1/FVC arány: megmutatja, a teljes kifújt levegő mekkora része távozik az első másodpercben; csökkenése a légutak szűkületére utal.
Az értékeket a hasonló életkorú, nemű és testmagasságú egészséges emberekre jellemző várható értékekhez viszonyítják.
| Eredménytípus | Mit jelent? | Lehetséges okok |
|---|---|---|
| Normál | Az értékek a várható tartományban vannak | Nincs kimutatható légzésfunkciós eltérés (a panasz más okból is eredhet) |
| Obstruktív (légúti szűkület) | Csökkent FEV1/FVC arány, a levegő nehezebben áramlik ki | Asztma, COPD, hörgőtágulat |
| Restriktív gyanú | Csökkent FVC normál vagy emelkedett aránnyal | Tüdőfibrózis, mellkasfal-deformitás, izomgyengeség, elhízás – megerősítéséhez további vizsgálat kell |
| Reverzibilis szűkület | Hörgőtágító után jelentős javulás | Elsősorban asztmára utal |
Az eredményt mindig a tünetekkel, a fizikális vizsgálattal és más leletekkel együtt értékeli az orvos; a spirometria önmagában nem minden esetben elegendő a diagnózishoz.
Kockázatok, ellenjavallatok
A spirometria biztonságos vizsgálat. Az erőltetett kifújás átmenetileg szédülést, köhögést, fáradtságot, ritkán rövid ideig tartó légszomjat okozhat; ilyenkor a mérést szüneteltetik. Mivel a vizsgálat megemeli a mellkasi és a hasi nyomást, egyes állapotokban halasztani kell, például friss szívinfarktus, nemrég végzett szem-, mellkasi vagy hasi műtét, légmell, ismert nagy ütőértágulat, kezeletlen súlyos magas vérnyomás vagy vérköpés esetén. Ezekről a vizsgálat előtt tájékoztassa az orvost.
Azonnal hívja a 112-t, ha a vizsgálattól függetlenül hirtelen súlyos légszomj, mellkasi fájdalom, ajak- vagy arc-elkékülés, beszédképtelenséggel járó fulladás jelentkezik, vagy az inhalátor nem hoz enyhülést.
Napokon belül forduljon orvoshoz, ha több hete köhög, terhelésre fullad, sípol a mellkasa, vagy ismert tüdőbetegsége rosszabbodik. Éjszaka vagy hétvégén nem életveszélyes panasz esetén a központi ügyelet az 1830-as számon érhető el.
Melyik szakorvoshoz forduljon?
Légzésfunkciós vizsgálatért és az eredmény értékeléséért tüdőgyógyász a megfelelő szakember, aki szükség esetén kiegészítő vizsgálatokat is végez. Gyermekeknél gyermek-tüdőgyógyász, allergiás háttér gyanújánál allergológus bevonása is indokolt lehet. Magánrendelésre beutaló nélkül is bejelentkezhet.