Az atópiás dermatitisz (atópiás ekcéma) a gyermekkor egyik leggyakoribb krónikus bőrbetegsége. Jellemzője a száraz, erősen viszkető, gyulladt bőr, a tünetek fellángolásokkal és nyugodtabb időszakokkal váltakoznak. Gyakran már csecsemőkorban, sokszor az első életévben kezdődik. Sok gyermeknél az iskoláskor vagy a serdülőkor felé enyhül vagy elmúlik, másoknál felnőttkorban is megmarad. A betegség nem fertőző, és nem a szülők hibája. A rendszeres, következetes bőrápolás és a megfelelő kezelés mellett a legtöbb gyermek tünetei jól kordában tarthatók.
Hogyan jelentkezik?
A tünetek elhelyezkedése az életkorral változik.
| Életkor | Jellemző tünetek és helyek |
|---|---|
| Csecsemőkor | Piros, hámló, néha nedvedző foltok az arcon (különösen az orcákon), a fejbőrön, a törzsön, a végtagok feszítő oldalán; a pelenkázott terület általában megkímélt |
| Kisgyermekkor | Száraz, viszkető foltok a könyök- és térdhajlatban, a csuklón, a bokán, a nyakon |
| Iskoláskor, serdülőkor | Megvastagodott, durvább bőr a hajlatokban, a kézen, a szem körül; a krónikus vakarás nyomai |
- Az erős viszketés a vezető tünet; a gyermek nyugtalan, rosszul alszik, ami a nappali hangulatot, figyelmet is ronthatja.
- A bőr tartósan száraz, érdes, a vakarás nyomán kisebesedhet.
- Sötétebb bőrű gyermekeknél a gyulladás inkább barnás, lilás vagy szürkés, mint piros.
Okok és kockázati tényezők
Az atópiás dermatitisz kialakulásában a bőr védőfunkciójának (barrierének) gyengesége és az immunrendszer fokozott reakciókészsége játszik szerepet. A sérült bőrön át a víz könnyebben távozik, az irritáló anyagok és allergének pedig könnyebben bejutnak. Erős a családi hajlam: gyakoribb, ha a szülők vagy testvérek ekcémásak, asztmásak vagy szénanáthásak. Az atópiás dermatitiszes gyermekeknél később gyakrabban alakulhat ki ételallergia, asztma vagy szénanátha.
A tüneteket ronthatják:
- szappanok, habfürdők, illatanyagok, erős tisztítószerek;
- gyapjú és szintetikus, durva anyagok;
- túlmelegedés, izzadás, száraz, hideg idő, fűtött lakás;
- fertőzések;
- stressz, kialvatlanság;
- egyes gyermekeknél bizonyos élelmiszerek vagy levegőben lévő allergének (poratka, állatszőr, pollen).
Fontos: az ételek szerepe sokkal kisebb, mint amit sokan gondolnak. Orvosi kivizsgálás nélküli diétás megszorítás nem javasolt, mert a gyermek fejlődését veszélyeztetheti.
Mikor forduljon orvoshoz?
Azonnal forduljon orvoshoz, ha az ekcémás bőrön gyorsan terjedő, fájdalmas, apró, egyforma, bemélyedő hólyagok vagy sebek jelennek meg, és a gyermek lázas, bágyadt – ez az ekcéma herpeszvírusos felülfertőződése lehet, amely sürgős kezelést igényel. Éjszaka vagy hétvégén a központi ügyelet az 1830-as számon érhető el; ha a gyermek nehezen ébreszthető, nehezen lélegzik, hívja a 112-t.
Napokon belül forduljon orvoshoz, ha:
- a bőr nedvedzik, sárgás pörkök, genny jelenik meg (bakteriális felülfertőződés);
- a tünetek a rendszeres ápolás és a javasolt kezelés mellett sem javulnak;
- a viszketés miatt a gyermek, illetve a család éjszakai alvása rendszeresen zavart;
- az ekcéma mellett bizonyos ételek után csalánkiütés, ajakduzzanat, hányás jelentkezik;
- a gyermek nem gyarapszik megfelelően.
Herpeszes ajkú hozzátartozó ne puszilja meg a gyermeket (lásd: ajakherpesz).
Diagnózis
A diagnózist az orvos a jellegzetes tünetek, azok elhelyezkedése, a lefolyás és a családi előzmények alapján állítja fel; erre külön laborvizsgálat nem szükséges. Allergiavizsgálat (bőrteszt vagy vérvizsgálat) csak akkor indokolt, ha az előzmények ételallergiára vagy más allergiára utalnak, vagy ha a súlyos ekcéma a megfelelő kezelésre sem javul (lásd: allergiavizsgálat). Egy pozitív teszt önmagában nem jelenti, hogy az adott étel okozza az ekcémát.
Kezelés
A kezelés alapja a bőr védőfunkciójának helyreállítása és a gyulladás csillapítása.
- Bőrpuhítók (emolliensek) – illatanyagmentes krémek, kenőcsök, naponta többször, bőségesen, akkor is, ha a bőr épp tünetmentes. Ez a kezelés legfontosabb, hosszú távú eleme.
- Helyi kortikoszteroidok – a fellángolások csillapítására, az orvos által meghatározott erősségben, ideig és helyen. Helyes használat mellett biztonságosak; a tőlük való túlzott félelem gyakran a betegség elhúzódásához vezet.
- Helyi kalcineurin-gátlók – főleg az arcon, a szemhéjon, a hajlatokban, illetve fenntartó kezelésként.
- Felülfertőződés kezelése – antibiotikum vagy vírusellenes szer, orvosi döntés alapján.
- Súlyos esetben – fényterápia, illetve korszerű belsőleges vagy injekciós (biológiai) kezelés jöhet szóba, bőrgyógyászati szakrendelés javaslatára.
Az adagolásról és a használat módjáról mindig a kezelőorvos, a betegtájékoztató vagy gyógyszerész ad útmutatást, különösen gyermekeknél.
Otthoni teendők
- Rövid, langyos fürdés vagy zuhany, szappan helyett kímélő, illatanyagmentes tisztító; utána a bőrt itassa szárazra, és néhány percen belül kenje be.
- Puha, pamut ruházat, illatanyagmentes mosószer, alapos öblítés.
- A gyermek körmeit tartsa röviden; éjszakára pamutkesztyű segíthet.
- Ne öltöztesse túl a gyermeket, a hálószoba legyen inkább hűvösebb.
- Vezessen naplót a fellángolásokról és a lehetséges kiváltó tényezőkről.
Megelőzés
A betegség kialakulása nem előzhető meg biztosan, de a rendszeres bőrápolás csökkentheti a fellángolások számát és erősségét. A szoptatás számos előnnyel jár, a hozzátáplálás rendjéről a gyermekorvossal érdemes egyeztetni. Felnőttkori tünetek esetén az ekcéma általános jellemzőiről szóló cikk is hasznos lehet.
Melyik szakorvoshoz forduljon?
Gyermekkori atópiás dermatitisz esetén a bőrgyógyász (lehetőség szerint gyermekbőrgyógyászatban jártas szakorvos) segít a diagnózisban, a kezelési terv elkészítésében és a súlyosabb esetek ellátásában. A gyermekorvos az első lépésben és a mindennapi gondozásban is segít. Ételallergia, asztma vagy szénanátha gyanújánál gyermekallergológus bevonása javasolt.